Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Rendkívüli ellenőrzés szükséges az almásfüzitői zagytározónál – továbbá az, hogy a zagytározóknak helyi lakosokból és szakértőkből álló civil ellenőrző bizottsága is legyen – közölte az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület és a Válaszúton Alapítvány kedden az MTI-vel.
A zöldszervezetek közös közleményükben emlékeztetnek az almásfüzitői vörösiszap kockázatai kapcsán készült tudományos kutatásokra, konkrétan egy tanulmányra is, Viczián István: “Az almásfüzitői vörösiszap zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai” című munkájára.
Fentiekre hivatkozva állítják: a hétfői Veszprém megyei vörösiszap-katasztrófa súlyos kérdéseket vet fel az Almásfüzitőn tárolt vörösiszap lehetséges környezeti kockázatairól. A vörösiszap erősen lúgos, nehézfémtartalma hétszerese az átlagos talajoknak. Az almásfüzitői tározók nehézfémtartalma összesen 120 ezer tonna. Ráadásul az almásfüzitői vörösiszap radioaktivitása 10-20-szorosa a magyarországi talajok átlagértékének. A vörösiszap veszélyes hulladék.
Almásfüzitőn, csaknem 50 éven keresztül, 1997-ig timföldgyár működött, melynek veszélyes hulladékát, a vörösiszapot a település környezetében, a Duna közvetlen szomszédságában helyezték el – közel 200 hektárnyi területen, több mint 12 millió tonna hulladékot.
A területen 7 zagytározó kazettát alakítottak ki, a legnagyobb, a VII. kazetta részben ma is fedetlen, a többi fedett. A zagytározókba több ezer tonna egyéb veszélyes hulladékot – salakpernyét, bőrgyári cserzőanyagot, galvániszapot – is leraktak, valamint a tározó gátjába építettek bele. A VII. kazetta lefedése részben a dorogi veszélyeshulladék-égető pernyéjével történt – áll a közleményben.
A zöldszervezetek szerint az almásfüzitői vörösiszap igazi környezeti kockázatát elhelyezése okozza. A zagytározók környezete ugyanis korábban mocsaras terület volt, ezt a területet 10 kilométer hosszú árvízvédelmi töltés választja el a Dunától, ami több helyütt a zagytározók gátja is. Árvíz idején a zagytározók mintegy szigetként állnak ki a Dunából. A zagytározók közelében található az almásfüzitői Kis- és Nagykolónia is, lakott területeivel.
A vörösiszap tározók kialakításakor nem terítettek agyagréteget, így a megfelelő védelem nélkül épült tározók a talajvizet szennyezhetik. A Duna kis és közepes vízállása idején ez a szennyezett víz a talajvíz áramlásának iránya miatt a Dunába kerülhet. A jelenlegi zagytározók területe korábban folyó- illetve patakmeder volt, ami most is a talajvíz áramlásának fő irányát megszabja. Ezek a gátak állékonyságát is nagyban gyengítik – áll a közleményben.
A zagytározók körüli talajvízfigyelő kutakban többször mértek a határértékeket jóval meghaladó toxikus fém és fluorid-koncentrációkat – emlékeztetnek a zöldszervezetek.
