Iszapömlés-Tollár: újra kell gondolni a vállalkozások támogatásának lehetőségét

Újra kell gondolni a vörösiszap-katasztrófában károsult vállalkozások kártalanításának lehetőségeit, a kormány vállalkozásonként az uniós korlátok között a katasztrófavédelmi célelőirányzatból 200 ezer eurónak megfelelő összeghatárig adhat támogatást – mondta Tollár Tibor, katasztrófavédelmi kormánybiztos-helyettes vállalkozóknak tartott fórumon Devecserben.

Tollár Tibor elmondta, hogy a magánszemélyek kártalanítása mellett a kormány a katasztrófában károsult vállalkozásoknak az európai uniós jogszabályokban meghatározott- a verseny feltételeit nem sértő módon- nyújthat segítséget.
Hozzátette: eszerint a kártalanítás felső határa vállalkozásonként 200 ezer eurónak megfelelő összeg, ami a jelenlegi árfolyamon számolva 56 millió forintnak felel meg. Az eddigi információik szerint mindössze két térségbeli vállalkozásnak keletkezett ennél nagyobb kára az ajkai térségben bekövetkezett katasztrófa miatt.
Az érintett vállalkozások megkeresése az önkormányzatokon keresztül történik, a konkrét károk felmérésére ágazatonként szakértői csoportot kérnek fel, amely a két ünnep között már elkezdi a munkát – mondta Tollár Tibor.
A kormánybiztos-helyettes szerint a károkról a szakértők január első két hetében pontos jelentést tesznek, a hónap végére az egyeztetéseket követően konkrét kifizetésekre kerülhet sor. A kártalanítási folyamat részeként – miként a magánszemélyeknél, úgy a vállalkozások esetében is – támogatási szerződést kell kötni, amely megfelel az uniós követelményeknek. Kiemelte, hogy a Magyar Kármenő Alapból biztosított vállalkozásonkénti 200 ezer forintos támogatás is beleszámít a 200 ezer eurós keretbe.
A vörösiszap-katasztrófában károsult vállalkozások támogatását azonban újra kell gondolni, mert a kártalanítás módját és kereteit jelenleg meghatározó kormányrendelet erre vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz – fogalmazott Tollár Tibor.

Ajánlott tartalom

A szlovén tenger koralljai is veszélyben vannak a klímaváltozás miatt

Az Adriai-tenger szlovén részét sem kímélte az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás, a korallfajokat is fenyegeti - közölte Lovrenc Lipej szlovén tengerbiológus.