Iszapömlés – WHO: iható a víz az érintett falvakban, de további ellenőrzése szükséges

Biztonságos az ivóvíz jelenleg a mérgező iszappal elöntött magyar falvakban, de megfigyelését folytatni kell – csakúgy mint a levegőét, a talajét és az élelmiszerekét az esetleges nehézfém-szennyezettség miatt – közölte csütörtökön az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO).

A WHO négytagú szakértői csoportjának múlt heti magyarországi mérésein alapuló jelentés a kiömlött maró hatású vörösiszap maradéktalan eltávolítását szorgalmazza, mindenekelőtt a házakból, hogy minimálisra csökkentsék a lakosság szennyezésnek való kitettségét.
A szervezet arra is figyelmeztet, hogy a helybélieket és a takarítási munkálatokba bevont mintegy négyezer embert egyértelmű tanácsokkal kell ellátni egészségük védelme érdekében.
“Az érintett térségben szolgáltatott ivóvíz minősége kielégítő maradt. Nem jelent veszélyt a lakosság egészségére nézve” – írja a jelentés.
A szakértői csoport múlt héten végzett méréseket az október 4-én bekövetkezett ipari hulladékanyag okozta katasztrófa helyszínén – Kolontáron és Devecserben -, elemezve az egészségügyi hatásokat, a lakosság tájékoztatásának rendszerét, a légszennyezettségi kockázatokat, a pszichoszociális támogatást, valamint az élelmiszerbiztonság kérdéseit. A magyar fél múlt szombaton azt ígérte a WHO szakértőinek, hogy jelentésüket nyilvánosságra hozza, amint megkapja.
A WHO jelentése kapcsán a brit hírügynökség megírja, hogy a katasztrófa sújtotta három falu lakói közül mára már több százan visszatértek otthonaikba, amelyeket a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai üzemének sérült zagytározójából kiömlött vörösiszap árasztott el, kilenc ember halálát és 150 ember főleg vegyi-égési sérülését okozva. A közel egymillió köbméternyi halálos vörösiszap emellett termőföldeket öntött el, beszennyezve több folyóvizet, köztük a Duna egyik mellékfolyóját is.

“Továbbra is lényeges a szabad levegőnek és a zárt helyiségek levegőjének, az ivóvíz és a talaj minőségének, valamint az élelmiszertermelésnek az ellenőrzése közép- és hosszútávon ahhoz, hogy fel lehessen mérni az embereket érő szennyezést – különös tekintettel a nehézfémekre -, és a szükséges lépéseket meg lehessen tenni” – áll a WHO nyilatkozatában.
Az Egészségügyi Világszervezet szakértői csoportja szerint a magyar hatóságok jól kezelték a vészhelyzetet, lényegesen csökkentve a közvetlen egészségkárosodás veszélyét. “A rendelkezésre álló információk pedig azt mutatják, hogy a szennyezés lényegében nem befolyásolta a Duna vizének minőségét” – áll a WHO nyilatkozatában.
“Minthogy azonban a folyó hosszában mintegy 150 hulladéktározó található, a mostani szennyezés rávilágított annak a szükségességére, hogy átfogóan felmérjék ezeknek a létesítményeknek az elhelyezkedését”, valamint azt, hogy mennyire képesek ellenállni rendkívüli időjárási körülményeknek, és milyen veszélyt jelentenek közvetlen környezetükre – állapítja meg a WHO jelentése.

Ajánlott tartalom

A levegővel tárolják el az energiát kínai tudósok

A kínai sűrített levegős energiatárolási létesítmény 300 MW/1 800 MWh kapacitású.