Iszapömlés – WHO-jelentés: tovább kell figyelni a térségre

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az vörösiszap-katasztrófa után egészségügyi és környezeti szempontból is tovább kell figyelni a térségre; folyamatosan vizsgálni kell a talajt, a levegőt, továbbá a térségbe visszaköltözők, a mentésben részt vevők egészségi állapotát – olvasható a WHO kedden az MTI-hez is eljuttatott jelentésében.

A WHO Európai Regionális Irodája október 12. és 16. között nemzetközi csoportot küldött Magyarországra, hogy támogatást nyújtson a magyar kormánynak a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ajkai timföldüzeménél bekövetkezett vörösiszapömlés közép- és hosszú távú egészségügyi következményeinek leküzdéséhez.
A szakemberek által elkészített jelentés többek között megállapítja, hogy az ivóvíz minősége megfelelő maradt a katasztrófa után is.
Felügyeleti rendszert kell fenntartani annak ellenőrzésére, hogy a dolgozókat ellátják-e a feladataik biztonságos elvégzéséhez szükséges megfelelő eszközökkel, készülékekkel, egyéni védőeszközökkel és védőruházattal, illetve hogy a dolgozók használják-e ezeket – olvasható a jelentésben.
A WHO-jelentésben a szakemberek szerint a vörösiszap-eltávolítási és -mentesítési műveleteket szakképzett mentesítő és helyreállító csapatoknak kell végezniük. A levegőszennyezettségi méréseket folytatni kell az érintett területeken, a mérés középpontjában a szállópor koncentrációjának kell lennie. A szennyezettségi szint minden jelentősebb növekedését ki kell vizsgálni, a növekedés okát pedig meg kell szüntetni – tartalmazza a jelentés.

Elővigyázatossági okokból és figyelemmel a váratlan kockázatok – például az allergiás reakciók – gyors felismerésére, ki kell alakítani az általános egészségi állapot célzott időszakos szűrésének, a váratlanul jelentkező tünetek bejelentésének és kivizsgálásának rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a népesség különösen érzékeny csoportjaira. A lakosságot tájékoztatni kell ezekről a programokról, és ösztönözni kell őket a programokban való önkéntes részvételre – tartalmazza a jelentés.
A WHO szakemberei szerint a későbbiekre maradt annak tisztázása, hogy a baleset a környezet hosszú távú szennyeződését okozta-e. Ezért meg kell vizsgálni az iszappal való közvetlen érintkezésből, a helyben előállított élelmiszer és az ivóvíz esetleges szennyeződéséből eredő lehetséges közép- és hosszú távú egészséghatásokat.
A jövőben is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a levegő minőségét, a talaj és a víz kémiai összetételét. Ezeken a vizsgálatokon túl javasolják, hogy a már meglévő mérőhelyek mellett a lakott területek központjában és az iszapár áldozatául esett ingatlanok közelében meghatározott helyeken további mintavételi berendezéseket telepítsenek.
A WHO felhívja a figyelmet, ha a magánhasználatban lévő kutakat öntözésre használja a lakosság, tájékoztatni kell arról, hogy az innen nyert vizet fogyasztás előtt be kell vizsgáltatni. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a vízellátás és a vízminőség megfelelő, és nem jelent egészségkockázatot.

A munkacsoport szerint előnyös lenne az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat elemzési kapacitásának és eszközparkjának fejlesztése annak érdekében, hogy az intézmény nagyobb kapacitással állhasson rendelkezésre a vészhelyzetek esetén előálló óriási és azonnali információigény kielégítésére.
Nagy figyelmet kell szentelni a közterületekről, a házakból és az udvarokról összegyűjtött vörösiszap és talaj elhelyezésére használt tározó geohidrológiai stabilitásának is. Szükség van az iszaptározók gátjai állapotának alapos kivizsgálására, és ki kell terjednie a bentonit határoló rétegen belüli terület geohidrológiai viszonyaira is – olvasható a dokumentumban.
Javasolják, hogy sürgősen vizsgálják meg a tározóban maradt iszap összetételét, a jövőbeni kockázatok felmérésének érdekében pedig különösen javasolt a tározók alatti geohidrológiai rétegződés vizsgálata. A további intézkedések kiterjedhetnek a felül úszó víz leszivattyúzására, ami csökkentheti a nyomást, és lehetővé teszi a vörösiszap további száradását. A szakértők javasolják továbbá a visszaszállított vörösiszap és az odaszállított szennyezett talaj elhelyezésére szolgáló tározó vizsgálatát is.

A munkacsoport különösen nagyra értékelte a magyar hatóságok arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy a szennyeződés ne kerüljön tovább a Dunába. Mint a jelentésben írják, a Duna vizének minősége alapjában véve változatlan maradt, az iszapömlés felveti a hasonló létesítmények környezet-egészségügyi kockázataival összefüggő átfogó feltérképezés szükségességét, hiszen körülbelül további 150 hasonló hulladéktároló van a Duna mentén.
A WHO javasolja továbbá, hogy értékeljék újra az ilyen ipari létesítmények és hulladéktározók szélsőséges időjárási jelenségekkel szembeni ellenállóképességét, valamint vizsgálják az esetlegesen bekövetkező talaj- és talajvízszennyezés kockázatát is.
Javasolt a vészhelyzeti tervek és a készültségi mechanizmusok naprakésszé tétele több szervezet bevonásával, és meg kell fontolni a több intézmény részvételével tartott, a forgatókönyvek és a gyakorlatok kidolgozására is kiterjedő képzést.

Ajánlott tartalom

A Coca-Cola vállalja, hogy karbonsemlegessé válik 2040-ig

Vállalást tett a Coca-Cola HBC AG, hogy 2040-ig a teljes értéklánca karbonsemlegessé válik - közölte a vállalat kedden.