Több mint ezer diák és tanár látogatott ki a Víz Világnapján és az azt követő napon, március 22-23-án megrendezett IV. ÖKO-Szigetre.
Az érdeklődők 14 település 17 általános iskolájából érkeztek. A diákok a kötött programokon kívül minden eddiginél több, összesen 9 szakmai partner programjait, foglalkozásait látogathatták. Az esemény fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt. Idén negyedik alkalommal szervezte meg Szigetmonostor Önkormányzata, az Ökológiai Művelődés Alapítvány, valamint az Outdoor Mission Kft. az általános iskolásoknak szóló egyik legnagyobb környezetvédelmi ismeretterjesztő rendezvényt, az ÖKO-Szigetet. A víz mellett minden évben egy másik fontos témát is feldolgoznak a rendezvényen: az idén a fogyasztási szokások kerültek a fókuszba.
Az ÖKO-Sziget megnyitó ünnepségének programját úgy állította össze a főszervező Outdoor Mission Kft., hogy a rendezvényre kilátogató felnőtteknek is szolgáljon új és hasznos információkkal. A szokásos megnyitó beszédek mellett a környezettudatos megoldási alternatívák jó gyakorlatait bemutató kerekasztal-beszélgetés, valamint egy Szigetmonostorról készült kisfilm (A béke szigete) levetítése is színesítette a megnyitó programját.
A megnyitón a főszervező Lőrinczi István, az Outdoor Mission Kft. ügyvezető igazgatója, az Ökológiai Művelődés Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a cél mindenkor az, hogy a gyerekek megértsék, a környezeti problémák nagyon összetettek, így a környezetvédelem ügye is csak holisztikusan közelíthető meg. A fogyasztási szokások jó példa erre, hiszen ez a témakör a vízfogyasztástól a közlekedés és a szállítás okozta környezetterhelésen át a csomagolási hulladék keletkezéséig és feldolgozásáig, az élelmiszer-pazarlásig sok mindent magába foglal. Az ÖKO-Szigeten a diákok e súlyos témákról játékos formában, interaktív módon szerezhetnek ismereteket. A programsorozat továbbfejlesztéséről szólva elmondta, arra törekszenek, hogy az iskolások ne csak a rendezvény két napja alatt foglalkozzanak a környezet védelmével, ezért azt tervezik, hogy egy rendhagyó a kreativitást előtérbe helyező tanulmányi versenyt kapcsolnak az ÖKO-Szigethez.
Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere hangsúlyozta: a település elkötelezettsége a fenntarthatóság, a környezetvédelem iránt nem esetleges. Szigetmonostor biztosítja a főváros vízkészletének 70 százalékát, s ahhoz, hogy a víz tiszta legyen a környezetet kell tisztán tartani. A környezet védelme ezen a tájékon is egyre nagyobb szerepet kap, de még nem ivódott be az emberek lelkébe, tudatába. Sokan korlátozásként élik meg a környezetvédelmi előírásokat. A megnyitó keretében megtartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a környezettudatos jó gyakorlatokról, példaértékű megoldásokról beszélgettek. Szó esett arról, hogy mit tehet a környezet védelme érdekében az állami,/önkormányzati szektor, a helyi kisközösségek, a civil szféra és az üzleti világ.
Molnár Zsolt polgármester kiemelte: nagyon sokat jelent a személyes átélés, vagyis, hogy a környezetvédelem ügye ne valamilyen távoli, absztrakt lehetőségként jelenjen meg, hanem a mindennapokban átélhető formában.
Pozsonyi Gábor az értékalapú bankolás elvét Magyarországon egyedül valló és megvalósító MagNet Bank vezérigazgató-helyettese azt húzta alá, hogy ma már az ő szakterületén is létezik egy trend: némely pénzintézetek a társadalmi-környezeti folyamatok és hatások mentén szeretnék átalakítani a tevékenységüket. Jó példa erre a MagNet Bank, amelynek betétesei például beleszólhatnak abba, hogy a bank mibe fektesse a pénzüket. Urbán Csilla, a HUMUSZ Szövetség elnöke a tudatformálás, az ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozta. A környezeti nevelést minél kisebb korban kell elkezdeni, de minden korosztály, így a felnőttek érzékenyítése is fontos és elengedhetetlen. A környezetvédelem kezd trenddé válni, az utóbbi években látszik már a belső motiváció. Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense, a Kisközösségi Program vezetője arról beszélt, mennyire fontos, hogy legyenek olyan helyi kisközösségek, amelyek szeretnének tenni a környezet védelméért, az ökológiai egyensúly fenntartásáért. A közösségek újraépítése egyébként is fontos lenne a túlságosan atomizált magyar társadalomban, hiszen nemcsak környezeti, ökológiai problémák megoldására, hanem szociális gondok kezelésére is alkalmasak.
A kérdésre, hogy mi léphetne az anyagi jólét istenítésének helyébe, a következő válaszok születtek:
Takács-Sánta András: a másik ember; a természet más teremtményei; a transzcendencia.
Molnár Zsolt: a nem anyagi javakhoz köthető folyamatok személyes átélése, a közösségi élmény.
Urbán Csilla: annak tudatosítása, hogy a környezettudatos életmód nem azt jelenti, hogy 1. visszamászunk a fára; 2. az valami olyasmi, amit csak a tehetősek engedhetnek meg maguknak. Át kell alakítani a gondolkodásunkat: nem arról szól a történet, hogy holnaptól ne használjunk semmit, hanem arról, hogy olyasmit használjunk, amire valóban szükségünk van, és ami összhangban van a fenntarthatósággal.
Pozsonyi Gábor: Fontos átadni a tudást a gyerekeinknek, de még fontosabb, hogy szerelmesek legyenek a természetbe, a környezetbe, a bolygóba.
Az ÖKO-Szigeten kötött és szabadon látogatható programok várták a diákokat. A kötött programok keretében, amelyekre előre be kellett jelentkezniük az iskoláknak, az 1-2. osztályosok környezettudatos háztartás versenyben vettek részt, ahol megismerkedhettek ökologikus termékekkel, és a mindennapi életünk környezettudatos szokásaival. A 3-4. osztályosok a helyi Puszta Monostori Birkás Farmra látogattak el, ahol állatokat simogathattak, és arról kaptak átfogó információt, hogy a tányérjukra került étel – pl. a sajt – miből és hogyan készül, mi lesz a sorsa az el nem fogyasztott ennivalónak, hogyan lesz az ismét része a körforgásnak.
Az 5-6. osztályosoknak egy tanösvényt készítettek, amely 6 kiemelt környezeti problémán keresztül szemléletesen mutatta be, hogyan hatunk környezetünkre a fogyasztói szokásainkkal. Végül a legnagyobbak A jövő városa című, a szervező cég által kifejlesztett társasjáték révén azt tanulhatták meg, milyen eszközökkel csökkentheti egy háztartás a környezeti lábnyomát, s közben számos új ismerethez juthattak. A szabadon látogatható programokat szakmai partnereink nyújtották. Kilenc szervezet, intézmény tette még változatosabbá az ÖKO-Szigetet: a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Humusz Szövetség, a Kisközösségi Program, a Magyar Természettudományi Múzeum, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Maradék nélkül Programja, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a farmer újrahasznosítással foglalkozó Réthy Fashion.
Az esemény hírét médiatámogatóink vitték el a nagyvilágba: az alternativenergia.hu, az Élet és Tudomány, a greenfo.hu, az Ozone TV, a Piac és Profit, a ReCity Magazin, a Tilos Rádió és a zöldportálok együttműködése, a Zöldunió. Az ÖKO-Sziget színvonalas megrendezéséhez szükséges anyagi hátteret Szigetmonostor önkormányzata, a Szigetmonostor Faluház, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. és a FoReGo Magyarország Kft. biztosította. A Folprint Zöldnyomda Kft. díjmentesen, környezetbarát módon nyomtatta ki az információs anyagokat. Az Ice Line Jégszobrászat egy vízcseppet ábrázoló jégszobrot ajándékozott az ÖKO-Szigetnek. A szigetmonostori Idősek Klubjának önkéntesei pedig immár negyedik éve segítették az ÖKO-Szigetre érkező osztályok eligazodását a helyszínen, és várták forró teával a gyerekeket.
fotók: Kovács Attila