Júliusban a mostaninál szigorúbb vízminőséget előíró rendelkezések lépnek életbe Kínában, a vízellátó telepek ugyanakkor sok esetben a jelenlegi szabályozásoknak sem felelnek meg – írja a Caixin magazin.
A lap egy 2009-es kormányzati felmérést idéz, melynek során több mint négyezer városi víztározót vizsgáltak a hatóságok. A vizsgálat során kiderült: a létesítmények csaknem egynegyede nem felelt meg a nemzeti szabályoknak, a Caixin által meg nem nevezett, kormányzathoz közel álló források szerint a problémások aránya akár az 50 százalékot is elérheti. A jelentés szerint a minőségi gondokat elsősorban az ivóvíz-forrásként használt felszíni vizekben lévő szerves vegyületek okozzák. Ezek rövid távon nem jelentenek súlyos problémát, ám hosszú távon felhalmozódnak az emberi szervezetben és mutációkhoz, krónikus betegségekhez, így többek közt rákhoz is vezethetnek – mondta az újságnak Vang Csan-seng (Wang Zhansheng), a pekingi Csinghua (Tsinghua) Egyetem professzora, vezető vízügyi szakértő. A szennyezett víz például fürdés közben a bőrön keresztül is hat a szervezetre, ami újabb veszélyforrást jelent – tette hozzá Liu Ven-csün (Liu Wenjun), az egyetem ivóvízbiztonsággal foglalkozó részlegének vezetője.
A környezetvédelmi minisztérium hivatalos adatai a fentieknél kedvezőbb képet mutatnak. A 2010-es statisztikák szerint a városi ivóvizek 76,5 százaléka, a vízkészletek 70 százaléka megfelel az előírásoknak. A különbséget a felmérés során alkalmazott lazább kritériumoknak tudható be – mondta Vang Csan-seng. Az egy főre jutó vízkapacitás Kínában mindössze 2.100 köbméter, a nemzetközi átlag kevesebb mint egyharmada. A városok kétharmada valamilyen szintű vízhiánnyal küszködik, 300 millió vidéki lakos számára pedig nem biztosított a biztonságos ivóvízhez való hozzájutás. A kínai folyók közel 20 százaléka olyannyira szennyezett, hogy nemcsak vizeik fogyasztása, de mindenféle kapcsolat veszélyt jelent az emberekre – kongatta meg a vészharangot februárban a vízkészlet-gazdálkodási minisztérium.