Izzólámpa helyett OLED

A természetes napfényhez hasonló fényt kibocsátó, jó hatásfokú, lapos fényforrást készítettek szerves félvezetők felhasználásával amerikai egyetemi kutatók 13 éves munkával: az OLED (organic light-emitting diode, vagyis szerves fény kibocsátó dióda) várhatóan hamarosan drasztikusan átalakítja a belső terek világítását.

A természetes napfényhez hasonló fényt kibocsátó, jó hatásfokú, lapos fényforrást készítettek szerves félvezetők felhasználásával amerikai egyetemi kutatók 13 éves munkával: az OLED (organic light-emitting diode, vagyis szerves fény kibocsátó dióda) várhatóan hamarosan drasztikusan átalakítja a belső terek világítását.

A dióda áram hatására ragyogó fehér fénnyel világít, ami a színes TV-hez hasonlóan közelről nézve piros, zöld és kék színű pontokból áll össze. Ha sikerül megoldani az olcsó sorozatgyártást, nyugdíjba lehet küldeni a száz év óta általánosan használt izzólámpákat: a lakás bármely sík, vagy hajlított felülete fényforrássá változhat. Világíthatnak a falak, a függönyök, a mennyezet, vagy a szekrények vagy az asztalok. Az OLED-ek kikapcsolt állapotban átlátszóak, ezért ablakra vagy tetőablakra is felvihetők, s sötétedés után természet-azonos világítást biztosíthatnak

A Nature című amerikai tudományos folyóirat áprilisi számában ismertetett találmány Mark Thompson és Stephen Forrest, a dél-kaliforniai, illetve a Princeton egyetem kutatóinak nevéhez fűződik, szabadalma a kutatásokat finanszírozó Universal Display társaság tulajdonában vannak.

Sokan próbáltak fehér fényű OLED-et készíteni, de nem sikerült, mert a kék színkomponens hamar kihalványult, és anélkül nem lehet természetes fehér fényt csinálni. A Nature hasábjain a feltalálók az
új kék fényű komponensben kihasznált kvantum-mechanikai trükköt ismertették.

Az OLED készítés hagyományos receptje szerint üvegre vagy átlátszó műanyagra ultra-vékony szerves vegyület rétegeket visznek fel. Ezek közül három rétegre azért van szükség, hogy a töltések eljuthassanak a központi emittáló réteghez. Amikor az ellentétes töltésű molekulák összeérnek az emittáló rétegben, az elektronok a negatív töltésű molekulákról átugranak a pozitív töltésűekre és nyugalomba jutnak. Eközben elveszítik energiájukat, amit fény formájában kisugároznak.

A probléma az, hogy ez a fény nem fehér. A megszokott világítás eléréséhez a régebbi OLED-eket kék, zöld és piros foszforeszcens festékkel vonták be. A nem eléggé tartós kék foszforeszcens festék helyett Thompson és Forrest az OLED-ek jó tulajdonságaival rendelkező fluoreszcens kék festéket talált. A kicserélt kék komponens nem csak hosszabb életű, hanem hatásfoka is jobb.

A gyártásnál egy problémát kell még megoldani: a nagyméretű világítótesteket műanyagból kellene elkészíteni, de a jelenleg használt műanyagok nem tudják eléggé megvédeni az OLED-eket a nedvességtől, amelyből csekély mennyiség is igen nagy kárt tud okozni. Thompson azonban derűlátó azt illetően, hogy hamarosan sikerül megoldani az olcsó sorozatgyártást – írta honlapján a brit közszolgálati rádió és televízió honlapján.

Ajánlott tartalom

Miért ne lehetne a telefonunk a napelemünk is egyben?

A napelemek „hasznosságukat” egyre több és több területen mutatják meg. Legfőbb előnyük persze az, hogy használatukkal nem csökkentjük tovább a fosszilis energiahordozók mennyiségét, és nem bocsátunk a légkörbe feleslegesen szén-dioxidot.