Javítják a Kis-Balaton vízminőségét

A Kis-Balatonnál egyedülálló vízvédelmi beruházás készül, amelynek eredményeképpen jelentősen csökken a Balaton tápanyagterhelése, javul a tó vízminősége, és biztosított lesz a kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bíró Kis-Balaton ökológiai vízigénye.

Az első közbeszerzési eljárások meghirdetésével elindult a több évtizede tervezett, és négy éve előkészítés alatt álló Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének megvalósítása – mondta el Korcsog Attila, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság megbízásából a projekt előkészítését végző konzorcium vezető cége, az Aquaprofit Zrt. projektfelelőse. A kiemelt projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósulhat meg bruttó 6,147 milliárd forint bekerülési költséggel, a tervek szerint 2014-ig. Az uniós támogatási szerződést már tavaly aláírták, azóta az érintett területek állami kezelőitől szükséges hozzájárulások beszerzése zajlott. A szakember kifejtette, a Kis-Balatonnál egyedülálló vízvédelmi beruházás készül, amelynek eredményeképpen jelentősen csökken a Balaton tápanyagterhelése, javul a tó vízminősége, és biztosított lesz a kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bíró Kis-Balaton ökológiai vízigénye. A rugalmas vízkormányzási rendszer megépítésével árvízvédelmi szempontból is biztonságosabbá válik a térség.

 
A kis-balatoni vízvédelmi rendszer megépítésének terve már az 1970-es évektől szerepelt a tervek között, de csak 1979-ben, amikor tragikusan lerontotta a Balaton vízminőségét az eutrofizáció (a növények elszaporodása), akkor döntöttek a megvalósításáról, hogy ezzel drasztikusan csökkentsék a Balaton tápanyagterhelését. A beruházás első üteme, a Felső Tározó (Hídvégi-tó) 1985 tavaszán kezdett üzemelni. A nagyobb Alsó Tározó (Fenéki-tó) építése 1984-ben kezdődött, majd pénzügyi okokból elakadt. Ekkor a Balaton vízminőségének védelme érdekében a leendő második fejlesztési ütem területén elárasztottak egy 16 négyzetkilométernyi területet, az Ingói-bereket.

 
A különböző okokból évtizedek óta halogatott beruházás megvalósítása most megkezdődhet. Ennek során az Ingói-berek kikerül a víz fő áramlási irányából, így a természetes vízjárást követő vízszint kedvezően fog hatni az ott kialakult élővilágra – mondta Korcsog Attila. Az eredeti koncepció annyiban változott, hogy a vízminőség-védelem mellett kiemelt cél a természetvédelmi érdekekhez alkalmazkodó üzemeltetés is. A Kis-Balaton ökológiai vízigényének biztosítását segíti majd egy korszerűsített monitoring rendszer. Erre azért van szükség, mert a vízminőséget jellemző paraméterek folyamatos figyelésével és az adatok feldolgozásával gyorsabban lehet beavatkozni a vízvédelmi rendszer működésébe. A tervben két “hallépcső” is szerepel, amelyek lehetővé teszik, hogy a vonuló halak az ívási időszakban a vízállástól függetlenül feljussanak a Balatonból a Kis-Balatonba, majd onnan az alsó Zala-völgybe.

Ajánlott tartalom

Kiszáradás fenyegeti az országot a következő évtizedekben egy kutatás szerint

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást - közölték az ELTE kutatói.