Jelenetek a világ legnagyobb szemétdombjáról – Oscar-versenyben a Waste Land című dokumentumfilm

Jardim Gramacho, a világ legnagyobb szeméttelepe Rio de Janeiro öblében fekszik egy szigeten, amelyet csupán keskeny híd köt össze a szárazfölddel. Közel háromezer embernek ad megélhetést a hatalmas szeméthegy, amelyre éjjel-nappal szállítják a világváros hulladékát.

Lucy Walker Oscar-díjra jelölt dokumentumfilmje a szemétválogatásból élők, a catadorok világába enged betekintést, nyomon követve brazil származású művész, Vik Muniz alkotómunkáját, aki műveit és azok borsos bevételeit a szemétben turkáló nincsteleneknek szenteli. “Drámai fordulatot kell vegyen egy élet, hogy az embert átvezesse a keskeny hídon, amely a bűzlő tumor földjére, Jardim Gramacho szeméttelepére visz. Ezt is megtanultam, és azt is, hogy a catadorokkal való találkozás meghatározó lehet. De azt nem gondoltam, hogy az ember egész életére is kihathat” – mesélte a rendező a guardian.co.uk honlapon publikált beszámolójában. Mint felidézte, a dokumentumfilmre készülve oltásokkal, védőruhával és jó tanácsokkal felvértezve érkezett a szeméttelepre, ahol az első ember, aki útjába akadt, egy hatvanas éveiben járó catador volt. Az elbeszélések nyomán félelmetes, züllött, alvilági figurákra vagy szánni való bolondokra számított, első ismerőse, Valter Dos Santos azonban a “legelragadóbb, eredetien öltözött ember” volt, akit valaha látott.

Walker egy manhattani művész nyomát követte, aki szülőföldjére hazatérve a szemétválogatók között talált témára. Vik Muniz, a dél-amerikai ország egyik leghíresebb kortárs művésze műtermének padlójára korábbi híres műalkotások modelljeinek pózában ábrázolta a szemétválogatókat, majd kontúrjaikat szeméttel körbeszórva emelte ki. A művekről készült, felnagyított fotók egy londoni árverési ház aukcióján több tízezer fontért keltek el. Az összeget Muniz a catadorok számára létrehozott alapítvány számlájára utalta,   ugyanis azt vallja, hogy a művészet erejével, a szemétből létrehozott műalkotásokkal változtatni lehet a szemétválogatók életén.

Hősies munka
Ez a közel háromezer férfi és nő – kitaszítottsága ellenére – embertelen körülmények között, hősies munkát végez: szelektálja a hulladékot, és a kiválogatottakat újrahasznosító vállalatoknak adja el. Rengeteg a baleset, sérülés, az alvilági bandák is le-lecsapnak rájuk. Mint mondják, még Rio szimbóluma, az öböl fölé magasodó Jézus-szobor is a hátát mutatja szigetük felé. Pedig környezetvédelmi szempontból rendkívül fontos a munkájuk, és amit tesznek, egyenes derékkal, tudatosan vállalva teszik: a minimálbér közel kétszeresét is elő tudják teremteni. Számukra a prostitúción vagy a drogüzleten kívül nem igen akad más alternatíva.
“Muniz szerint Rio olyan, mint St. Tropez Mogadishuval körülvéve – fogalmazott a rendezőnő. – A szeméthegy az egyetlen közös pont, ahol a város társadalmi szélsőségei valamilyen formában keverednek, ahol a déli zóna puccos szemete összevegyül a favelák (nyomornegyedek) olcsó hulladékával.”

Walker a társadalmi felemelkedés iránti vágyat érzi ki a catadorok életéből. Különösen megérintette Valter, a szeméttelep “bárdjának” örök optimizmusa, aki folyton bátorító rímekkel ösztönözte társait. A férfi 26 évet töltött a szigeten, és a dokumentumfilm befejezése előtt hunyt el. “Kilencvenkilenc az nem száz – idézte a rendező Valter egyik kedvenc mondását. – Ezt úgy értette, hogy minden egyes dobozt újra lehet hasznosítani. Én azonban továbbgondoltam, és úgy vélem, hogy minden egyes műalkotás, minden egyes dokumentumfilm változtathat a dolgokon… Remélem, hogy a filmet megnézve minél többen megismerik Valtert. Mert ő nem okoz csalódást. A filmben szereplő catadorok pedig újraformálják a szellemünket.”

Kivetítő a szeméttelepen
A szemétválogatók nagy örömmel fogadták a film Oscar-jelölését. A rendező a catadorok szövetségének vezetőjével együtt jelenik meg az Amerikai Filmakadémia vasárnap esti  hollywoodi díjkiosztó gálaestjén. Azt is megszervezték, hogy a szeméttelepen felállítsanak egy kivetítőt, amelyen a szemétválogatók végignézhetik a ceremóniát.
A dokumentumfilmek mezőnyében a Waste Land a földgáztermelésről szóló Gaslanddel, a pénzügyi válságot feldolgozó Inside Jobbal, a graffiti művész Banksy munkáit bemutató Exit Through the Giftsop című alkotással és az afganisztáni háborús témájú Restrepóval versenyez. Jardim Gramachóra a bezárás vár. Jövőre már Rio szemete is korszerű szelektív szemétfeldolgozó hálózatba kerül. Muniz szerint a szemétválogatók gyakorlatban megszerzett tudására az új feldolgozókban is szükség lesz. Munkába állásukat, képzésüket a művész által létrehozott alap is segíti.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.