Jó kezekben van a magyar környezetvédelem

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye: Jávor Benedek a „legjobb” szocialista-liberális hagyományokat követve külföldön kelti Magyarország rossz hírét, és Janez Potocnikhoz az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosához fordult a magyar környezetvédelmi intézmények állítólagos alulfinanszírozása miatt áll a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.

Érthetetlen, hogy az LMP-s képviselő miért az Európai Bizottsághoz fordul, amikor a vidékfejlesztési tárca vezetői kezdettől fogva egyeztetnek a kérdésről  az  érintett szereplőkkel a hazai fórumokon. A Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői  a zárolások elrendelése óta folyamatosan tárgyalnak a vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek vezetőivel, illetve a nemzeti parkok igazgatóival is. Fazekas Sándor  vidékfejlesztési miniszter azt várja el a háttérintézmények vezetőitől, hogy felelősen gazdálkodjanak, és minimum a tavalyi árbevételeiket produkálják. Számos háttérintézmény ugyanis indokolatlanul alacsonyra tervezte a bevételi tervét, és eltúlozta a folyó kiadásokat. Ez egy olyan költségvetési trükk, amit jó ismer minden cégvezető.  Nagyon is reális cél, hogy ahol lehet, ott növelni kell a bevételeket – így a vízügyi igazgatóságoknál, a nemzeti parkoknál és a környezetvédelmi felügyelőségeknél is. Közismert tény például, hogy ugyan  a gazdáktól adó módjára beszedték a vízitársulati hozzájárulást, az árkokat benőtte a gaz, a feladatokat senki sem végezte el. Közben a vízi társulatok vezetői luxus terepjárókkal furikázgattak és  évente többször  egzotikus országban konferenciázgattak. A nemzeti parkok pedig fillérekért adtak bérbe  több ezer hektár állami területet.

 
Az intézmények teljesíthetőnek tartják a kitűzött bevételek elérését. A nemzeti parkok esetében a Vidékfejlesztési Minisztérium elrendelte, hogy a jövőben piaci áron adják bérbe a kezelésükben lévő földterületeket. Eddig ugyanis átlagosan 900 forint volt egy hektár bérleti díja, miközben a bérlő ehhez 30-40-50 ezer forintokat vett fel európai uniós támogatásként. A környezetvédelmi felügyelőségek  szigorúbban lépnek fel a környezetszennyezőkkel, rongálókkal szemben, hogy a károk helyreállítását ne az adófizetők pénzéből, hanem a szabálysértőkre kirótt bírságokból lehessen fedezni. Ezekből a tételekből milliárdos bevételre számít a Vidékfejlesztési Minisztérium. Meg kell változtatni az elmúlt évekre jellemző hibás szemléletet. Különösen igaz ez a vízügyi igazgatóságokra és az árvízvédelemre. Magyarországon az árvíz, a belvíz és az aszály évente 35 milliárd forintos kiadást okoz az államnak, de rendkívüli helyzetekben a költségek elérhetik a 100 milliárd forintot is. Holott ezek a kiadások hosszú távon radikálisan csökkenthetők azzal, ha a kárelhárítás helyett végre a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt.

 
A kormány éppen ezért 7,3 milliárd forintból épít árvízvédelmi töltéseket, szükség- és záportározókat a Sajó völgyében, valamint elvégzik a szükséges mederkotrásokat. A beruházások már zajlanak, az intézkedések hosszú távon biztosíthatják az érintett települések árvízi védelmét. A kormány  nemcsak Borsod megyére koncentrál, hamarosan Nógrád megyében is elindulnak az árvízvédelmi beruházások a Hasznosi-víztározónál. A Vidékfejlesztési Minisztérium azon dolgozik, hogy megelőzze pusztítást és  az áradás ne okozzon évről évre milliárdos károkat.  A kormány ezen kívül biztosította a forrást a tavalyi védekezési munkák kifizetésére, és rendelkezésre bocsátotta a közfoglalkoztatáshoz szükséges  1,2 milliárd forint önerőt is. A vízügyi ágazatban több mint 9 ezer közmunkás jut lehetőséghez ebben az évben. Többségüket, az emberek 40-45 százalékát az ország keleti régióiban és a Tisza-völgyben alkalmazzák. Minden negyedik közmunkás Borsodban és Szabolcs megyében jut munkához,  ahol a legnagyobb gondot okozza a munkanélküliség.

Ajánlott tartalom

Kijöttek a legfrissebb adatok az éghajlatváltozásról: Szeged belvárosa már olyan forró, mint Rómáé

A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát (11,5 °C).