Jobbik: vízlépcsők építésével csökkenteni lehetne az árvízi károkat

A Jobbik álláspontja szerint dunai vízlépcsők építésével vagy a bős-nagymarosi erőmű helyzetének kompromisszumos rendezésével évente milliárdos aszály-, illetve árvízi kártól lehetne megmenteni Magyarországot.

Kepli Lajos szerint szomorú, hogy ezt éppen az illetékes államtitkár nem látja így, ezért a Jobbik szakmai vitát kezdeményez Illés Zoltánnal, illetve ennek elutasítása esetén kérni fogja a környezetügyekért felelős államtitkár leváltását. A jobbikos országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá: Illés Zoltán 16 éve – a hágai ítélet óta – tevékenyen részt vesz abban, hogy ne rendeződjön a bős-nagymarosi erőmű Szlovákiával közös használatának kérdése. Pedig az ellenzéki párt szerint egy kompromisszumos megoldás megtalálásával Magyarország hozzájuthatna az ott termelt árammennyiség feléhez, valamint milliárdokat spórolhatna az aszály és az árvíz okozta károk csökkentésével.

Kepli Lajos ismertette: a Jobbik kormányra kerülése esetén egy komplex vízgazdálkodási programot valósítana meg. Ennek keretében három dunai és egy tiszai vízlépcsőt, illetve duzzasztót, valamint a két folyót összekötő, hajózásra és öntözésre is szolgáló csatornát építene. Ezeken ugyanis adott esetben az árhullámok jelentős részét le lehetne vezetni, illetve víztározókban tartani az árvizeket követő aszályok csökkentésére. Hangsúlyozta: ennek a tervnek a megvalósítása ráadásul csaknem százezer tartós munkahelyet teremtene az országnak. Kepli Lajos elmondta: ezen érvek mentén levélben szakmai vitára hívja Illés Zoltán államtitkárt. Hangsúlyozta: ha Illés Zoltán nem áll ki a vitára, akkor felszólítják Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy nevezzenek ki új szakembert Illés Zoltán helyett.

Ajánlott tartalom

A napenergia aránya a magyar áramtermelésben tavaly a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt

A zöldenergia tiszta és olcsó, ráadásul a napenergia aránya a magyar áramtermelésben 2023-ban a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt. A kormány ezért már a károsanyag-kibocsátás megfelezését tervezi a következő évtized kezdetére - mondta Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Növekedés.hu-n kedden megjelent interjújában.