Jön az árvíz-korszak

A Közép-Európán végighaladó júniusi áradások a Swiss Re kalkulációi szerint 3,5-4,5 milliárd dollárjába kerül a biztosítóknak. Jóval nagyobb károkat vártak.

Az Elba és a Duna áradásából eredő károkra vonatkozóan egy korábbi becslés majdnem dupla ekkora összeggel számolt, jegyezte meg a Reuters. A mostani kártérítési volumen azonban jóval nagyobb, mint ami az ugyancsak történelmi rekordokat döntő 2002-es árvíz idején járt a károsultaknak. Tíz évvel ezelőtt 1,8 milliárd volt a végösszeg. A károk nagy része idén Németországban keletkezett, az ottani biztosítók közel 2,57 milliárd dollárt kénytelenek kifizetni ügyfeleiknek, írja a klimablog.hu.

A Swiss Re a világ legnagyobb biztosító társasága és mint viszontbiztosító, más biztosítócégeknek segít fedezni a force majeure (vagyis természeti katasztrófák által okozott) káresetekhez kapcsolódó kifizetéseket a biztosítási díj egy részéért cserébe.
A korábbi 8 milliárdos becslés azért jöhetett ki, mert abba többféle költséget is belevettek, például a vállalkozások átköltöztetésével járó kiadásokat vagy az üzletvitel/kereskedelem ideiglenes beszüntetése miatti veszteségeket.

Európai nagyvárosokat áraszthat el az árvíz

A Carbon Disclosure Project (CDP) és az Accenture tanácsadó cég szerint minden nagyvárosnak fel kell készülni a várható áradásokra és konkrét akciótervet szükséges kidolgoznia árvíz esetére. A jelentés 22 európai várost vizsgált -például Amszterdamot, Berlint, Isztambult, Londont, Moszkvát, Párizst, Rómát-, s nemcsak vízügyeiket, de ÜHG-kibocsátásukat és általános klímastratégiájukat is számba vette.

E városoknak mintegy 77%-a, vagyis 22 metropolisz készített eddig kockázatelemző tanulmányokat. A klímaváltozás káros mellékhatásainak leginkább kitett városok száma közülük 18, az adaptációs stratégiát kidolgozóké pedig 14. A megváltozott éghajlatból eredő újfajta gazdasági lehetőségek kihasználását már 13 vette fontolóra.

Magyarországon 30 milliárd forint fölött lesznek a költségek

A június eleji ár- és belvíz miatt a települések, a gazdák, az állami szervek és a helyreállítás költségei összesen várhatóan 30 milliárd forint fölötti összeget tesznek ki – mondta Bakondi György árvízi helyreállítási miniszterelnöki megbízott pénteken az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője felidézte, hogy az árvízi védekezésben érintett 95 település mindegyike benyújtotta igényét a vis maior keretre, összesen 10 milliárd forintos támogatást várnak költségeik, káruk megtérítésére. Emellett a mezőgazdasági hivatalokhoz mintegy kétmilliárd forintos mezőgazdasági kárt jelentettek be a gazdák. Ezeket okozhatta az árvízi elöntés, buzgár, valamint maguk a védekező szervek – közölte.

Ehhez jönnek még a vízügy, a katasztrófavédelem, a rendőrség, a katonaság és más állami szervek, továbbá a helyreállítás egyelőre pontosan nem ismert költségei. Összességében Bakondi György szerint az 51 milliárd forintos, felülről nyitott kereten “bőven belül maradnak” a védekezési költségek, hozzávetőlegesen 30 milliárd forint fölött lesznek.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.