Eddig 80 milliárd forintot fordított az atomerőművi hulladékot befogadó tároló építésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. és mintegy 39 milliárd forintot tesznek ki a hátralévő munkálatok.

Jövőre fogadó kész lesz Bátaapátiban két tárolókamra

Eddig 80 milliárd forintot fordított az atomerőművi hulladékot befogadó tároló építésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. és mintegy 39 milliárd forintot tesznek ki a hátralévő munkálatok.

 Jelenleg két tárolókamra kialakításán dolgoznak, az első hordók már jövőre a földalatti kamrákba kerülhetnek, mondta Kereki Ferenc ügyvezető az MTI-nek. A kivitelező, Mecsekérc Zrt-vel 2010 decemberében kötöttek szerződést a Bátaapátiban létesített Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló befogadó kamráinak kialakítására. A technológiai épületben, ahol 3000 hordó átmeneti tárolására van engedély, jelenleg csaknem 2600 hordónyi hulladék van, ezért fontos, hogy a jövő év végére elkezdődjön a hordók végleges helyre szállítása. Első lépésben egy kamrát helyeznek üzembe. A terv 17 kamra megépítése, tette hozzá Kereki Ferenc. Ennyi hely elegendő a paksi atomerőmű üzemelése és lebontása során keletkező kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére. A küszöbönálló üzemidő hosszabbítás  nem növeli meg jelentősen a hulladékmennyiséget, mondta, új blokkok építése sem okoz gondot, Bátaapátiban is van lehetőség új kamrák kialakítására. A földfelszín alatt épülő tárolót eddig mintegy  ötvenezer ember látta, közölte Berta József a Mecsekérc Zrt. bányászati felelős műszaki vezetője. A látogatók számára még bemutató vájvéget is kialakítottak, hogy megmutathassák, miként zajlik a kamrák és aknák kialakítása. – „Kemény gránitban dolgozunk. Előbb fúrunk, aztán robbantunk, a kőzetet kiszállítjuk, a felületet dokumentálják a geológusok, majd a lőtt beton réteget fellőjük” – vázolta a munka menetét. Egy robbantással nagyjából 70 köbméternyi gránitot robbantanak ki. Az előírások 100 méteres szakaszon öt liter per perc vízbeáramlást engedélyeznek. Ha ennél jelentősebb a vízbeáramlás, úgy nevezett injektáló csöveken keresztül cementet nyomnak be a repedésekbe, az megszilárdul és elzárja a víz útját, vázolta a szakember.

 

 

Eddig összesen körülbelül 5500 méternyi vágatot fúrtak ki. Két, egyenként 1700 méteres lejtős akna, összekötő, kutatóvágatok és egy úgy nevezett kis, valamint egy nagyhurok készült el. Utóbbiból nyílnak majd a tárolóterek. Kettő építése jelenleg is zajlik. Ezek nagyjából tíz méter szélesek, metszetük közel száz négyzetméter. Az egyes kamra hossza 93 méter, a felső szeletben 48 méternyi készült már el, a talpszeletben 25 méter; a kettes 103 méter hosszú lesz majd, a felsőben 65, az alsóban 45 méternél tartanak. A hordók leszállítása a nyugati, Eszter-aknán történik majd. Itt már elkészült az út, folyik a szükséges szállító eszközök, gépek beszerzése, illetve közbeszerzés útján keresik azoknak a betonkonténereknek a kivitelezőjét, amelyekbe a hulladékos hordók kerülnek. A Paksról eddig elszállított közel 2600 hordó egy felszíni, úgy nevezett technológia épületben van. László Zoltán sugár és környezetvédelmi üzemvezető úgy tájékoztatott, hogy 2008 végén érkezett meg a telepre az első szállítmány. Kizárólag szilárd, tömörített kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat fogadtak, első sorban munka- és védőruhákat. Az eddigi üzemeltetési tapasztalatok jók, üzemzavar, hordósérülés nem történt. Ezekre – mint László Zoltán mondta – fel vannak készülve, inaktív, azaz sugármentes környezetben rendszeresen gyakorolnak. „Az üzemből ellenőrizetlenül se víz, se levegő nem kerülhet ki” – húzta alá az üzemvezető. Hozzátette, hogy ennek ellenére a tároló környezetében rendszeresen végeznek ellenőrzéseket, összehasonlítják azokat a kiinduló értékekkel, de mindeddig semmilyen hatást nem mutattak ki.

Ajánlott tartalom

Soha nem égett még le ennyi erdő Franciaországban július közepéig

Franciaországban még soha nem égett le annyi erdőterület július közepéig, mint idén.