Megvan mi okozza a szélsőséges időjárást!

Az utóbbi években kissé megváltozott a nagy légtömegek vándorlási iránya: míg korábban általában nyugatról keletre jöttek a nagy légtömegek, most a hosszúsági körök mentén történnek a hatalmas nagy légáramlások, ezt a jelenséget a globális felmelegedés okozhatja és ez lehet a magyarázata az elmúlt hetekben tapasztalt szélsőséges időjárásnak is.

Szokatlan forróság tombolt egy hete az Ibériai-félszigeten, Spanyolországban 37 Celsius-fokot is mértek, a hőhullám Portugáliát is elérte, a sarkvidéken Oroszország területén pedig 31 Celsius-fokot mértek. Eközben Kelet-Európában még 20 Celsius-fokot sem mutattak a hőmérők – hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában. Az elmúlt hetekben tapasztalható szélsőséges időjárás kapcsán a műsorban Juhász Árpád geológus azt mondta, nagyon valószínű, hogy ezeket a jelenségeket már a klímaváltozás okozza. Magyarázata szerint óriási légtömegek mozgása okozza a hirtelen meleget vagy a hideget, amelyhez nem kell mindig szélvihar, szépen beszivárog az ország fölé. Az utóbbi években egy kicsit megváltozott a nagy légtömegek vándorlási iránya. Korábban az határozta meg az éghajlatunkat, időjárásunkat, hogy általában nyugatról keletre jöttek a nagy légtömegek, ami nem jelentett nagy hőmérsékleti különbségeket, hatásai elsősorban a csapadékban jelentkeztek. “Most úgy tűnik, hogy ezeknek a szélességi körök mentén terjedő légtömegeknek egy kicsit jelentéktelenebbé vált a szerepe és függőleges irányban, tehát a hosszúságú körök mentén történnek a hatalmas nagy légáramlások” – tette hozzá. “Tehát elindul az északi sarkkör környékéről egy nagyon hideg légtömeg, délről jön a meleg fölfele, és ez a kettő nem frontálisan ütközik, hanem az egyik a másik alá vagy fölé kerül, attól függően honnan nézzük. Így lehetséges az például, hogy a hideg levegőt eltűntetik azok a légáramlatok, amelyek délről jönnek” – szemléltette a geológus.

A geológus szerint ez az oka annak, hogy Oroszországban a sarkkör környékén 31 Celsius-fokot mértek, és ez a magyarázata annak ugyanakkor, hogy a hozzánk érkező hideg légtömegek, amelyek a mélyebb rétegekben jönnek, hihetetlen gyorsan le tudják hűteni a levegőt. “Azt, hogy a függőleges körök mentén alakul ki a dominancia a légtömegek mozgásában, nagy valószínűséggel írhatjuk a globális felmelegedés rovására és csökken azoknak a nyugat-keleti szélrendszerek szerepe, amelyek korábban annyira dominánsak voltak” – mondta. A geológus kérdésre válaszolva azt mondta, korábban is voltak rendhagyó hidegek, melegek, ezeknek a gyakorisága jelezheti, hogy a jövőben erre többször lehet számítani.

Ajánlott tartalom

Az aszály vagy a belvíz veszélyeinek előrejelzésében is segíthet a HUN-REN ATK kutatói által kifejlesztett talajhidrológiai adatbázis

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói elkészítették a HU-SoilHydroGrids 3D talajhidrológiai adatbázis 1.0 verzióját, amely új lehetőségeket nyújt országos léptékű környezeti problémák ‒ többek között az aszály, a belvíz és a vízmegtartás ‒ elemzésére irányuló kutatások számára. Munkájukat a Science of The Total Environment folyóiratban publikálták, open access formában.