Michael Chrichton sikerregényének alapötlete, az őskori fajok feltámasztása maholnap valósággá válhat – hamarabb, mint gondolnánk. És akár éppúgy kiirthatnak minket az őslények, mint a filmekben. A veszélyek nagyon is valósak. A jogi besorolás is kétséges. Elképzelhető, hogy szabadalmaztathatóak lesznek a régi-új fajok.
Persze Chrichton sem a saját kútfejéből merítette a koncepciót -ezt sokan elfelejtik. A Sherlock Holmes regények írójaként ismert Arthur Conan Doyle Az elveszett világa is erről szólt, csak abban még nem volt szó géntechnológiáról. Hogy tudományosan valószínűvé tegye a sztorit, Chrichton a gyantában megőrződőtt őskori szúnyogból kivont génkészletre alapozta az egész kísérletet, a dinók feltámasztását.
Kihalás után feléledés
Évente többezer állatfaj pusztul ki mindörökre. Rengeteg fajt nem is ismerünk, mivel olyan területeken élnek, melyek nem közelíthetők meg ember által. A hegyi kecske alfajának számító bucardo (Pyrenean ibex) 2000-ben halt ki. Az utolsó jószág fülének bőréből azonban vettek mintát, amit folyékony nitrogénben lefagyasztottak. Ezt felhasználva kezdődhetett meg a génvizsgálat (szekvenálás). Az első klónozott állat a Dolly névre hallgató bárány volt 2001-ben. Fotója bejárta a világsajtót. A kihalt állatfaj első klónja ez a kecske lett, ám a szegény pára nem élt sokáig. Nehezen vette a levegőt és néhány perccel születése után szépen megfulladt…
A teljes cikk itt olvasható.