Kánikulában apad a Balaton: megjelennek a homokpadok

A szakember szerint a harmincöt fokos kánikulában naponta akár másfél centi víz is elpárologhat a Balatonból.

– Egy hónapon belül újra megjelenhetnek a homokpadok a strandokon, mint 2003-ban, a szezon végére 50-55 centire csökkenhet a vízszint, de pánikra nincs ok, egyébként is, a strandolókat ez nem zavarja – mondja Hajósy Adrienne környezetvédő, aki szerint feltétlenül elkerülendő, hogy valakik ismét vízpótlásért kiáltsanak, írja az sonline.hu. Hajósy Adrienne a Duna-körből, a tudományos akadémia szigetközi munkacsoportjából lehet ismert, újabban aktív tagja a Nők a Balatonért Egyesületnek is, amióta a tavasztól őszig tartó időszakot Balatonföldváron tölti. – Általában a vizek védelmével foglalkozom, s ehhez a Balaton vízszintje is hozzátartozik – így a szakember. – A hiteles adatok terjesztését szorgalmazom, ha ezek sok emberhez eljutnak, nekünk, környezetvédőknek szinte már nincs is dolgunk, mert mindenki belátja, mi a teendő. Kétségtelen, hogy a Balaton vízszintjében 2000 óta olyan nagyok a változások, amilyenek az előző negyven évben nem voltak. Amióta 1863-ban megépült a siófoki zsilip, mesterségesen szabályozott vízállású a tó. A problémát nem a természet okozza, mert az tudja a dolgát, hanem az emberi beavatkozás, hiszen attól függően változik a vízszint, hogy nyitják éppen, vagy zárják a Sió-zsilipet.

Hagyni kell a természetet most is szabadon működni, tanácsolja Hajósy Adrienne, hozzátéve: körültekintőbben, előrelátóbban kellene viszont zsilipelni. – A strandolók nem zavartatják magukat az alacsony vízszint miatt, mint ahogy amiatt sem, ha éppen magas. Ők strandolnak és tudomásul veszik az aktuális helyzetet, nem követelik, hogy azonnal hozzanak vizet a Rábából. S tudom, hogy most se Nemcsók János kormánybiztos, se pénz ilyesmire, de jobb megelőzni, hogy felvetődjék néhány hónap múlva a vízpótlás szörnyűséges terve. Inkább azzal kéne foglalkozni, hogy ne hordjuk tele kővel a természetes vizeinket. Vagy ha feltöltötték illegális módon a Balaton-medret a part számos pontján, akkor ott be kellene avatkozni, el kell bontatni, ahogyan a horvátok tették az illegális magyar nyaralókkal. A zsilipelésre pedig jobban kell figyelni. Amikor sok víz volt a tóban, a parti telkek tulajdonosainak érdekében addig kellett nyitva tartani, amíg csak lehetett, nem gondoltak arra, ami bekövetkezett, hogy hosszan tartó aszályos időszak jön.

Mindig volt víz a Balatonban az elmúlt párezer évben és a következő párezerben is lesz – jegyzi meg a környezetvédő arra a nemrég napvilágot látott elméletre, hogy a kevés csapadék és a vízbefolyás csökkenése miatt ötven-száz év múlva kiszáradhat a Balaton, legfeljebb a madarak paradicsoma lesz, de semmiképpen sem a fürdőzőké. Azzal sem ért egyet, hogy tárolni kellene a Balaton-vizet, illetve a csapadékot az aszályosabb évekre. – Tárolás? Ha több vizet tartanának a mederben, tehát később nyitnák a zsilipet, akkor is jönne a nyár, amikor lemegy a vízszint és elpárolog a tartalék – véli. – Hosszú időre nem lehet vizet tárolni, mert párolog, szennyeződik. De például miért nem kotorják a medret? Fonyód-Bélatelepen ma bele lehet süppedni az iszapba, egy kotrás sokat segítene. Nincs rá pénz? Koncentrálják erre az erőket!

Ajánlott tartalom

Az uniós agrárpolitika jövője forog kockán

Felháborító és elfogadhatatlan, hogy Brüsszel csökkenteni akarja a gazdáknak járó támogatásokat.