Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Európa országainak jelentős része néhány éven belül kifogy fosszilis energiahordozóiból, ami tovább erősíti az olyan nagy exportőrök alkupozícióját, mint Norvégia vagy Oroszország. Magyarország a különösen veszélyeztetett államok között van.
Sötét jövőt jósol számos nagy európai országnak és a viszonylag magas államadósságot maguk előtt görgető országoknak (ilyennek számít Magyarország is) egy friss tanulmány. A jelentés szerint Európa legtöbb országa egy-öt éven belül kifut olaj- és gázkészleteiből, ami kiszolgáltatottá teszi az importnak. Az angliai Ruskin University Global Sustainability Institute (GSI) intézete az ismert fosszilis energiahordozó-készletek és a jelenlegi fogyasztás alapulvételével készítette el a világ olaj/gáz/széntérképét.
Az egyik legmeglepőbb, már-már sokkoló eredmény, hogy az elmúlt évtizedekben a partjai mentén folyó offshore olajtermelésből szépen profitáló Nagy-Britannia jelenleg elérhető olajkészletei mindössze 5,2 évre elegendőek. Földgázból hároméves tartalékuk maradt, a hazai szénre pedig már csupán 4,5 évig támaszkodhatnak. A brit kormány abban bízik, hogy palagáz-kitermeléssel helyettesíthetik a hagyományos lelőhelyeket. Emellett ösztönzik a további északi-tengeri olajkutatásokat és rá akarják bízni az USA-t, hogy exportáljon folyékony gázt (lng) a szigetországba.
Vesztesek és nyertesek
Ha áramtermelését nem atomerőművekre alapozná, akkor Franciaország is nagyon nagy bajban lenne, hiszen az energiatérkép szerint kevesebb egy éven belül elfogy olaj-, gáz- és szénkészlete is. Olaszország, amely viszont elutasította a nukleáris energia felhasználását, szintén búcsút mondhat a fosszilis energiahordozók hazai bányászatának. Gázból és szénből kevesebb mint egyévnyi, olajból egyévnyi tartaléka maradt.
A nagy európai országok közül viszonylag jól áll Németország, amely olajától ugyan egy éven, gázától két éven belül elköszönhet, szénből viszont 250 évre elegendő tartaléka van. Kelet-Közép-Európában Bulgária áll jól 73 évre elegendő szénkészletével, a nagy felhasználó Lengyelországnak viszont csupán 34 évre elegendő szene maradt. Magyarország is szénből áll a legjobban, 10-30 éves tartalékkal, olajból maximum két évre való készlet maradt, gázt még öt évig adhatnak a magyar kutak – a GSI szerint.
A változás nyertesei a fosszilis energiahordozók legnagyobb kitermelői. A katariak például ezer évre elegendő gáztartalékok felett élik életüket. Európában Norvégia 420 évre elegendő gázkészlettel rendelkezik, Oroszország pedig ebből az energiaforrásból 100 éves, szénből több mint 500 éves, olajból 50 éves tartalékkal rendelkezik. Nem meglepő, hogy a GSI az exportőr országok, főként az oroszok erősödésére számít az energiapiacon.
Nem magától értetődő
Alternatívákat kell keresni a szén, az olaj és a gáz pótlására – fejtegette a BBC tudósítása szerint Victor Anderson, a GSI professzora. A látszólag magától értetődő kijelentés nem felesleges, ha figyelembe vesszük például a jelenlegi brit kormány energiapolitikai terveit. London nemrégiben jelentette be, hogy visszavonja a napenergia-fejlesztésekre szánt támogatásokat, és ha a konzervatívok hatalmon maradnak a következő választásokon, akkor megszüntetik az szélfarmok bővítését segítő állami hátszelet is.
A GSI szerint azonban éppen ellenkező úton kellene elindulni. Európának fordulatot kellene végrehajtania az árapály-, a szél-, a nap- és más zöldenergia-fajták széles körű elterjesztése felé. Enélkül különösen a nagyon eladósodott államokra mérhet súlyos csapást az energiaárak várható megugrása – állítja Aled Jones, a GSI igazgatója.
forrás: napi.hu
