Energiapolitika

A megújuló energia ismét bizonyította, hogy fontos szerepe lehet gyenge lábon álló gazdaságok megerősítésében.

Több évvel azután, hogy a megújuló energiák termelése és az általános fogyasztás 2007 után növekedésnek indult, 2011 a csalódás éve volt.

India már eljutott odáig – hála részben a szénárak emelkedésének és szélenergia-árak csökkenésének - hogy a szubkontinensnyi ország egyes részein már olcsóbb a szélből termelt villamos energia, mint a szén-eredetű. (Aiolus News)

A hírek szerint tovább csúszhat a megújuló energia új támogatási rendszerét jelentő ártámogatási rendszer indulása, amennyiben a minisztérium valóban nem küldte még ki Brüsszelbe a tervezetet. Közben egyre nő Magyarország elmaradása a megújuló energia terén.

Stratégiát dolgozott ki az Európai Bizottság az építőipar fellendítésére, annak érdekében, hogy az ágazat "újult erőre kapjon mint a munkahelyteremtés és általánosságban a gazdaság fenntartható fejlődésének mozgatórugója".

Manapság már egyre világosabbá válik, hogy a nem megújuló energiaforrások helyett az alternatív energiák, és főleg a napenergia jelenti az energiaipar jövőjét.

Augusztusban indul a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium új, fűtési rendszerek korszerűsítését támogató pályázata. A lehetőséggel alapvetően a családiház-tulajdonosok élhetnek, a négynél több lakásos házakban élők nem.

Napjainkban egyre inkább a megújuló energiák kerülnek előtérbe – a fosszilis energiahordozókkal szemben. Nem csupán a nagy ipari beruházáskor jellemző ez a tendencia, de a háztartásokban is.

A Nemzeti Megújuló Energia Platform (MEP) szerint az Európai Bizottság késlekedése miatt nem indulhatnak meg időben a hazai megújulóenergia-hasznosítási programok.

A széndioxid kvóta-piaci áremelkedés miatt 25 százalékkal nőtt a magyar kormány karbonforint vagyona, így 265 milliárd helyett 328 milliárd forint bevételre számíthat 2013 és 2020 között - közölte számítása eredményét a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az MTI-vel.