Energiapolitika

Németországban minden korábbinál nagyobb teljesítményt értek el a napenergiát felhasználó áramtermelő berendezések, a hálózatüzemeltető cégek friss tanulmánya szerint azonban még csaknem 4 ezer kilométerrel bővíteni kell a távvezeték-hálózatot, hogy a rendszer alkalmazkodjon a megújuló forrásokon alapuló energiatermelés előretöréséhez.

Csaknem 5.700 pályázat érkezett be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) napkollektorok telepítését támogató kiírására, ebből eddig több mint 2.300-at bíráltak el kedvezően, a fennmaradók értékelése folyamatban van.

Sok szél, kevés adó - látszólag ilyen egyszerű a képlet. Hála azoknak a bevételeknek, amelyeket Tula Szardínia-szigeti település szélparkja szállít, a polgármester mentesítette 1600 lakóit az ingatlanadó terhe alól. A szélpark a község éves bevételeinek 12-13% adja. (Aiolus News)

Május első felében az energetikai közigazgatás és a rendszerirányító módosítási javaslatai újabb teljesíthetetlen, és emiatt automatikusan büntetéssel járó feltételeket szab a szélerőművek számára.

Szélvészgyorsan, a vártnál sokkal sebesebben tör előre a napenergia Európában - Magyarországra sajnos nem vonatkozik ez a kissé képzavaros megállapítás.

Az atomenergiával tervezett szakítás miatt 2025-ig 70 százalékkal fog drágulni a villamos energia Németországban, ami komolyan veszélyeztetheti a német vállalatok versenyképességét.

A megújuló energia beruházásokhoz tíz és ötven százalék közötti vissza nem térítendő támogatást ítélhet oda egyedi döntéssel a kormány – áll a kormány honlapján megjelent rendelettervezetben.

A napokban a dán kormány jó hírekkel szolgált az energiaipar terén: egy új energiagazdasági terv szerint míg 2020-ra az ország energiakészleteit 35%-ban alkotnák megújuló energiaforrások, 2050-re már 100%-osan alternatív energiaforrásokra támaszkodnának.

Abu Dhabiban, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában is fejlődésnek indult az alternatív energiák hasznosítása a kőolaj mellett. Ennek ékes példája a Shams 1 névre hallgató készülő napelem-telep, amely a becslések szerint évente 100 megawattnyi energiával egészítené ki az ország készleteit.

2010 december óta szinte tömegessé váltak a forradalmak a Közel-Kelet különböző részein. Uralkodókat kényszerítettek távozásra, és rezsimek omlottak össze. A felkelések a gazdaságra is drasztikus hatással voltak, nemcsak ebben a régióban, hanem az egész világon. Mi köze van azonban az Arab Tavasznak a megújuló energiák fejlődéséhez? (Aiolus News)