Energiapolitika

A visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfőinek huszadik, jubileumi csúcstalálkozóján a résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy a térségben az atomenergia békés felhasználásának egyelőre nincs alternatívája - mondta ma Schmitt Pál köztársasági elnök a találkozót követő sajtótájékoztatón.

A mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, miközben új munkahelyek jöhetnek létre a vidéki térségekben - áll abban a véleményben, amelyet az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában fogadtak el a kibocsátás 2050-ig szóló európai ütemtervére vonatkozóan.

A kormány által tárgyalt megújuló energiaforrások támogatási rendszerének alapelvei-vel az IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés egyetért.

Magyarország és Svédország egyetért abban, hogy a klímapolitika területén növelni kell az alkalmazkodási kapacitást - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán az MTI-vel azt követően, hogy Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára az éghajlatváltozással járó kihívásokról és a megújuló energia hasznosításáról tárgyalt Liselott Hagberggel, a svéd parlament harmadik alelnökével.

A sivatagi királyság milliárdokat fektet be megújuló erőforrásainak kiaknázására, sőt a jövőben nagy mennyiségben exportálna is elektromos áramot.

A romániai, a bulgáriai és a nyugat-balkáni térség elcsábíthatja a hazai zöldbefektetőket a megújulóenergia-termelés szabályozásának hazai bonyolultsága, átláthatatlansága miatt – állapította meg a Green Energy Investment Forum és a Faludi Wolf Theiss jogi iroda közös elemzése.

„Talált pénz, olyan lehetőség, amelyet ki kell használni”, így emlegetik leggyakrabban a pályázatokat.

A 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el.

Az állam szerepéről mást gondol, szakpolitikai célokban viszont nem hoz sok újat a hatályoshoz képest a kormány hétfőn elfogadott nemzeti energiastratégiája.

Korszerű napelemek gyártását kezdte meg Székesfehérváron a Jüllich Glas Holding Zrt. solar üzeme; a 13 ezer négyzetméteres gyár 2,5 milliárd forintból valósult meg, amiből 1,2 milliárd forint a gépbeszerzés és az ingatlanfejlesztés, 800 millió forint pedig a kutatás-fejlesztés költsége volt.