Energiapolitika

Donald Trump nem rejtette véka alá, hogy nem hisz a klímatudományban. Szerinte az éghajlatváltozást nem az emberi légszennyezés okozza. Az amerikai zöld szervezetekhez dőlnek az adományok, hogy a kampányidőszakban felszólalhassanak Trump nézetei ellen.

Váratlanul elhalasztotta a döntést a brit kormány a Délnyugat-Angliába tervezett új atomerőmű felépítéséről.

Több mint félmilliárd forint támogatás és több száz milliós állami hitel ég benn az Agulhas-Solar szolnoki napelemgyártó bedőlésével.

Az orosz óriáscég, az elsősorban nukleáris energetikával foglalkozó Rosatom, leányvállalatai révén szélenergetikai projektekbe kezd.

Elkészült az első elemzés az Európai Unió szénerőműveinek határokon átnyúló egészségügyi hatásairól. A 257 szénerőművet vizsgáló jelentésben a magyarországi Mátrai Erőmű a 27. helyen szerepel, a legszennyezőbb szénerőművek listáján.

Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó 2025-ig zöldenergiából fedezné szükségletei felét.

Lerakták Közép-Európa első geotermikus kiserőművének alapkövét a Pest megyei Turán szerdán, a kiserőmű várhatóan már a jövő évben megkezdi a termelést - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az MTI-vel.

Mintegy hatszorosára nőhet a napelemekből előállított energia mennyisége 2030-ig, ahogy a termelési költségek jelentős csökkenésével versenyelőnyt szereznek a gáz- és széntüzelésű erőművekkel szemben – mondja a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség.

A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern gépgyártó társaságához, az Atomenergomashoz tartozó, 2011-ben létrehozott cég így 2018-2020 között 610 megawatt összteljesítményű szélerőműveket épít, amelyre 83 milliárd rubelt (mintegy 1,3 milliárd dollárt) kíván fordítani.

Tizenegy energiaipari óriáscég közösen kiadott nyílt levélben deklarálta, hogy a megújulók 2025-re versenyképesek lesznek a földgázzal, ha az EU mindent megtesz az energiaszektor segítése érdekében. Jelenleg a szén a legolcsóbb energiaforrás.