Energiapolitika

Az április 12-i közgyűlés után a pénteki rendkívüli közgyűlésen is megszavazták a szegedi képviselők a biomassza-erőműről szóló előterjesztést, így Botka László polgármesternek ezúttal már alá kell írnia a döntést.

Míg az energiapolitika szerint Magyarország jó úton jár a megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia felhasználásának bővülését tekintve, a szakma korántsem látja ennyire rózsásan a helyzetet.

Meghirdette vízgazdálkodási programját a Jobbik: kormányra kerülése esetén vízerőműveket építene a Dunán, a Tiszán és a Dráván is.

Magyarország 2,587 millió második fázisú, azaz 2008-2012 érvényességű európai szén-dioxid-kibocsátási egységet adott el csütörtöki aukcióján 2,95 eurós árfolyamon - közölte honlapján a lipcsei energiatőzsde (EEX).

Bár az Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján Magyarországon a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra legalább a 13 százalékot kell, hogy elérjen, hazánk a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben ennél magasabb, 14,65 százalékos cél elérését tűzte ki célul.

Becslések szerint palagázzal legalább száz évig kihúznánk, ha elfogy a hagyományos gáz. Sokan ebben látják a gyógyírt az energiafüggőségre. De mi is az a palagáz? Vannak-e Magyarországnak készletei? Mikor lehet kitermelni? Mit ér a Makón talált mező?

Kaliforniában 43.700-an dolgoznak a napelem iparban, többen, mint a filmiparban. Texasban az új iparág több embert foglalkoztat, mint ahányan a rancheken dolgoznak. A napelem iparban érdekelt amerikai cégeknek összességében több alkalmazottjuk van, mint a szénbányászatnak.

A külföldi és belföldi nyomás ellenére a Fidesz-KDNP folytatja a rezsicsökkentés politikáját - közölte Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, a kormánypárti frakciószövetség ülése után.

Megrekedt az úgynevezett tiszta energiaforrások felé való globális elmozdulás - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napokban publikált jelentésében. Az energia valós költségének meg kell jelennie a fogyasztói árakban - fogalmaznak.

Tavaly Kína költötte a legnagyobb összeget, 50 milliárd eurót (65,1 milliárd dollárt) a megújuló alapú energiatermelésre, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.