Energiagazdálkodás

Elképesztően jó évek várnak a napelemgyártókra, miután termékeikkel immáron a világ számos részén ugyanannyiért lehet előállítani az áramot, mint a hagyományos erőművekkel. Miközben Magyarország az évtizedes hosszúságú, két gigawattos orosz atombiznisszel bíbelődik, a kínai gyárakból évente tucatszám ömlenek ki a gigawattok.

Teljesen új technológián alapul a világ állítólag leghatékonyabb napelemes rendszere, amit egy katonai kutatásokkal foglalkozó svéd cég tesztel Dél-Afrikában.

Hatvan intézményi befektető és a legnagyobb amerikai nyugdíjalap azért lobbiznak, hogy a tőzsdei cégeknél kötelező legyen a klímaváltozáshoz kapcsolódó stratégia közzététele.

Pár év múlva Marokkóban termelt zöld napenergia áramolhat a Giblaltári-szorosnál Európába – ám várhatóan nem sok vizet zavar majd.

Tekintélyes összeget költenek el szélerőmű parkok építésére Uruguayban, ahol a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése mellett évente 614,5 gigawattóra áramot a „megújulók” segítségével akarnak termelni.

A tavalyi 2,3 milliárd dolláros bruttó nyereségességi szintről 5 milliárdra nőhet az idén a napelemrendszerek globális nyeresége. Ha az USA jobban iparkodna – vélik elemzők – az eredmény még jobb lehetne.

A hatalmas lapátokkal felszerelt szélturbinák lassan minden szerencsésebb ország mezejeit megtöltik. De egyáltalán nem biztos, hogy ez az egyetlen mód, ahogyan a szélenergiát meg lehet kötni. Egy spanyol vállalat most lapát nélküli turbinákkal kísérletezik. A Vortex Bladeless hatalmas rúdjainak rezgéséből állítanának elő energiát.

Fonnyadt salátalevélből, rohadt citromból és egyéb ételmaradékokból keletkező biogázt alakít a földgázhálózatba is betáplálható biometánná Bécs első biogáz tisztító berendezése. Csaknem ezer bécsi háztartást tudnak így zöldárammal ellátni.

Miközben Afrika rendelkezik a világ legnagyobb mértékű megújulóenergia-készletével, a Szubszaharai Afrikához hasonló régiókban a népesség kétharmadának továbbra sincs elektromos hálózati hozzáférése.

A kormány centralizált és az atomenergiára magas részarányban támaszkodó energiarendszert képzel el, míg független szakértők inkább decentralizált és a megújuló energiára épülő modellt szeretnének Magyarországon. A különböző elképzelések támogatói szerdán a parlament fenntartható fejlődés bizottságának budapesti ülésén fejtették ki álláspontjukat.