Takarékoskodás

Több mint háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt a dél-bajorországi Wildpoldsried. A falu tizennégy évvel ezelőtt, az elnéptelenedés szélén írta az első megújulóenergia-pályázatot, és jelenleg az országos hálózatba visszatáplált fölös áram évi négymillió euró nyereséget hoz az önkormányzatnak és a lakosságnak.

Napkollektorokat szerelnek fel a téti kistérség több középületére, köztük iskolákra, sportöltözőkre, óvodai konyhákra 311 ezer eurós beruházás keretében, amelynek 85 százalékát európai uniós támogatás teszi ki.

Az energetikai tanúsítvány a háztartási gépek címkéjéhez hasonló besorolás. Idén még csak az új házakhoz kötelező, jövőre már az eladásra kerülő használtakhoz is meg kell csináltatni.

Teljes hőszigetelés, és nyílászáró csere után, magasabb energiahatékonysággal működik tovább a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két kollégiumi épülete. A Bercsényi és a Wigner kollégiumok fejlesztésével évi 8,2 millió Ft-ot spórolhat az egyetem az energia költségeken.

„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy emberi jólétünk alapvetően összefonódik a biológiai sokféleséggel”.

Senki nem értesítette a Csillebérc közelében lakókat a radioaktív jódszivárgásról, tudtuk meg helyi lakosoktól. A szennyeződésről közben teljesen ellentmondó nyilatkozatok jutottak el a sajtóhoz.

Naperőmű és törpe vízerőmű megvalósítására nyújtott be közös pályázatot a Komárom-Esztergom megyei Nagysáp és a településtől ötven kilométerre fekvő felvidéki Ipolyszakállos önkormányzata a Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési programhoz.

A passzívházaknak sok előnye van, de a legfontosabb, hogy a nagyon alacsony fűtési energiafelhasználás kiváló komfortérzettel társul. Ennek azonban ára van: extra vastag hőszigetelés, háromrétegű ablakok, hővisszanyerős szellőztetés...

Nem a közlekedés során, és nem az ipari termelésben használjuk el a legtöbb energiát, hanem otthonainkban: az összes 40%-át.

Mennyire lehet önellátó energiagazdálkodási szempontból egy magyar település?