Rovatok

Kína megkezdte a Brahmaputra mellékfolyóján, a Xiabuqu-n a gátépítést, hogy folytassa a kommunista állam történetének eddigi legdrágább vízenergia projektjét, amelyet még 2014-ben kezdtek el Tibetben.

A Fine Dining Lovers beszámolójának értelmében Dél Ausztráliában nem sokára megkezdi működését egy napenergiafarm, amely rendeltetése szerint csupán a központi csillagunk energiája, továbbá tengervíz felhasználásával ontja majd magából a paradicsomokat.

Eddig nagyon alulbecsülték az üvegházhatást okozó metán globális kibocsátásának mértékét. A legfrissebb, minden eddiginél átfogóbb vizsgálat szerint a korábbi becslésnél.

A kormány úgy látja, a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben - nyilatkozta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Népszabadságnak.

Ahogy erősödik a harc az erőforrásokért, gyakoribbak lettek a klímakonfliktusok. Az ivóvízválságok elmélyítik a népcsoportok közötti feszültségeket. A fegyveres összecsapások negyedét okozta ivóvízhiány.

Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a Párizsi Megállapodás belső ratifikációs eljárását, és 2016. október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, ezzel a párizsi klímaegyezmény teljes jogú tagjává vált - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteken az MTI-vel.

Az eddig véltnél jóval nagyobb kiterjedésű a csendes-óceáni szemétsziget - derült ki egy új vizsgálatból, amely szerint a vízfelszínen úszó, nagy méretű hulladékok "ketyegő bombát" jelentenek, mivel megfelelő intézkedések hiányában néhány évtizeden belül olyan apró műanyagszemcsékre bomlanak le, amelyek aztán bekerülhet a táplálékláncba.

A tengerek mentén elhelyezkedő országok egyre gyakrabban néznek szembe azzal, hogy part menti városaik utcáit elárasztják el a hullámok. Az USA-ból drámai adatok érkeznek a tengerszint emelkedéséről.

Ratifikálta a párizsi klímamegállapodást az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén kedden, amivel az egyezmény átlépte a hatályba lépéshez szükséges küszöböt.

A Párizsi Klímamegállapodás céljainak elérése érdekében az ázsiai országoknak 2050-ig évente legalább 300 milliárd dollárt kell ebfektetniük alacsony karbonintenzitású enegiatermeklési módok fejlesztésébe, de az Ázsiai Fejlesztési bank szakértői szerint a fejlesztések hozadéka meghaladja a költségeket.