Rovatok

Tíz évvel ezelőtt még egy száz wattos égő sem gyulladt volna fel a megtermelt szélenergiától, míg jelenleg az országos energiatermelés 4,47 százalékát szélerőművek biztosítják. Tavaly azonban megtorpant a fejlődés.

Nem eget rengető felfedezés, de most éppen az amerikai energiahatékonyságért felelős intézet, az ACEEE, friss tanulmánya erősítette meg, hogy az energiaszektor fenntarthatóságának erősítése elsősorban nem új erőművek létesítésével érhető el, hanem az energiahatékonysággal.

Két élelmes ausztrál vállalkozó palackozott levegőt árul a szmoggal sújtott Kínában. A levegőt híres turisztikai helyekről gyűjtik be.

A fogyasztás centrikus nyugati világ pazarló állampolgára is tud ám spórolni, ha muszáj. Immár négy éve tart az aszály Kaliforniában, tavaly nyáron Jerry Brown kormányzó kötelezővé tette a vízfogyasztás csökkentését.

Környezetünket azok a folyamatok befolyásolják leginkább, amelyek onnan erőforrásokat vesznek igénybe, a terhelés egyik legismertebb formája pedig a közlekedés okozta károsanyag-kibocsátás, aminek visszaszorításának fontosságát az utóbbi évek során tudatosította magában az emberiség.

1989 óta az Európai Unióban nem épült új atomerőmű, emellett az elmúlt 25 évben negyedével csökkent a kontinensen a nukleáris reaktorok száma, ennek oka pedig az, hogy az energiaipar számára egyre nyilvánvalóbb lett, hogy problémákat okoz a technológiai továbblépés.

A fenntartható fejlődés szempontjából lényegi kérdés a mindennapi használati tárgyak újrahasznosításának lehetősége.

A furcsán hangzó nevű East Anglia One szélerőműbe összesen 102 darab, egyenként 7 megawatt teljesítményű tengeri szélturbinát szállít a Siemens, mely vállalta, hogy három éven belül mindegyik rotorja pörögni fog, mint a meszes.

Egy ritka hidrogeológiai jelenséget, a pakisztáni Karakorum-hegység gleccserein előforduló "jégvitorlákat" kezdték tanulmányozni brit, osztrák és német kutatók, hogy kiderítsék, miként befolyásolja a tengerszint emelkedését a gleccserek sziklatakarója, amely a különleges képződmények kialakulását okozza.

Az állattenyésztés még a közlekedésnél is jobban hajtja az éghajlatváltozást. Dánia lehet az első, ahol karbonadót vezetnének be a marhahúsra.