Klímaváltozás

Két méter magas volt az antarktiszi óriáspingvin egy argentin kutatócsoport szerint. A 37 millió éve élt állat maradványait a La Plata-i múzeum munkatársai vizsgálták.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatainak jelenlegi feldolgozottsága alapján az idei július valószínűleg bekerül az 1901 óta vezetett statisztikában az öt legcsapadékosabb július közé. Országos átlagban csaknem kétszer, helyenként háromszor annyi eső esett, mint egy átlagos júliusban.

Sokan csak tudósok körében népszerű, tanulmányokban megvitatott témaként tekintenek a klímaváltozásra, amit a végén aztán úgyis megoldanak a szakemberek. Pedig egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy az emberiség úrrá tud lenni rajta. Az viszont teljesen biztos, hogy mindenkit érint, számszerűsíthetően.

Az Aral-tó kiszáradásáért felelős Hanhowuz víztározóról adott közre új műholdképet a NASA – írja a Live Science. Az óriási építmény Türkmenisztánban található, amelynek 80 százalékát a Kara-kum sivatag borítja.

A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmány szerint a fogyatkozás üteme eltérő lesz az egyes kolóniáknál, de az évszázad végére várhatóan mindegyiket eléri a populációcsökkenés.

A tengerszint 27 centiméterrel is emelkedhet 2050-re Kuba partjainál. A karibi ország 2,31 százalékot veszíthet el szárazföldjéből a klímaváltozás.

A mind sűrűbben jelentkező éghajlati szélsőségek miatt a Dél-Alföldön és a Vajdaságban is egyre nagyobb probléma a vízhiány és az aszály – közölte Fiala Károly, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) projektvezetője hétfőn Szegeden egy konferencián.

A tengerszint-emelkedés korában nem kisebb a tét: a hullámsírban az enyészeté lesz, vagy megmarad üdülőparadicsomnak a Maldív-szigetek? Az ország átlagos magassága mindössze négy méter a tengerszint felett.

Az állandóan fagyott föld területe 16 százalékkal csökkent az elmúlt három évtizedben a délnyugat-kínai Csinghaj-Tibet fennsíkon, a jelenséget a globális felmelegedéssel magyarázzák egy a következményeket is taglaló friss tanulmány szerzői.

Napjainkban, amikor minden a világ szinte összes nemzetgazdasága eladósodott állapotban van és államkötvényekből vagy IMF-hittelekből finanszírozza költségvetési deficitjét, újabb kedvezőtlen tényezővel kell számolniuk. A klímaváltozásból eredő károkkal és kockázatokkal.