Klímaváltozás

A közösségi közlekedés, valamint a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra nagyléptékű fejlesztése lehet a kulcsa a klímaváltozás elleni küzdelemnek - állítja egy tanulmány.

Több tízezren vonultak fel vasárnap New Yorkban a klímaváltozás elleni fellépés világnapja alkalmából.

A véltnél sokkal korábban, hétmillió éve, még a Tethys-óceán zsugorodásával kezdődött Észak-Afrika elsivatagosodása és a Szahara kialakulása – írja az MTI, norvég, francia és kínai kutatók tanulmányára hivatkozva.

Idén augusztus volt legmelegebb hónap az összes közül, amiről megbízható források állnak rendelkezésünkre. Az amerikai óceán- és légkörkutató szervezet (NOAA) datai 1880 óta gyűlnek, azóta az idei nyár volt a legmelegebb. Az óceánok felszíne és a légkör is minden korábbinál melegebb volt augusztusban.

A grönlandi jégtakaró több energiát szív fel, mint az Egyesült Államok. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek: a szakértők szerint baszhatjuk, ha a tengerfenékről a légkörbe jut a jég által elzárt szén-dioxid.

Egyre nagyobb az egyetértés a klímakutatók között abban, hogy nem lesz maradéktalanul sikeres a globális klímaváltozás hatásait fékező 2015-ös párizsi egyezmény. Az új nemzetközi szerződés előírásaival valószínűleg képtelenség lesz 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest. Néhány szakértő mégis bizakodó.

Az amerikaiak 60 százaléka alapvetően fikciónak, hazugságnak tartja a globális felmelegedésről szóló tudományos elméletet, illetve túlzottnak találják a klímaváltozást övező félelmeket egy kutatás szerint.

Még egy évtizedig tarthat a globális felmelegedés lassulása, azt követően újra gyors hőmérsékletemelkedésre lehet számítani - állítja egy új tanulmány, amely a Science folyóiratban jelent meg.

A legutóbbi jégkorszak alatti naptevékenység erősségének ingadozásait sikerült rekonstruálniuk svéd tudósoknak – írja az MTI. A Nature Geoscience-ben megjelent tanulmány alapján pontosabban modellezhetők lesznek a jövőbeli klímaváltozások.

Egyre inkább az ember felelős a gleccserek zsugorodásáért: az elmúlt 160 évben a gleccserek tömegvesztésének 25-35 százaléka emberi tevékenység környezetkárosító hatásának számlája írható.