Klímaváltozás

A klímaváltozás miatt várhatóan négy fokkal emelkedik az észak-amerikai kontinens átlagos hőmérséklete 2100-ra. Ez ellen mindent meg kell tenni, a NASA most egy videóval próbálja sokkolni az amerikaiakat.

Húsz méterrel emelkedhetett a tengerek szintje öt-hárommillió évvel ezelőtt, amikor hasonló globális felmelegedés zajlott le, mint manapság: az akkori éghajlati viszonyok következtében nemcsak a Déli-sark nyugati vidékéről és Grönlandról tűnt el a jég nagy része, hanem megolvadt a kelet-antarktiszi jégtábla is egy brit tanulmány szerint, amely új bizonyítékokat tárt fel.

Egy klímabarát mezőgazdasági módszertan bevezetésével Magyarország bekapcsolódhat a nemzetközi önkéntes karbonpiac körforgásába.

Hamarabb elöntheti a part-menti lakosságot a tenger, mint gondoltuk. Ez derül ki az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) legújabb kutatásából. Nem a légkör melegedése lesz az elsődleges oka.

A Közép-Európán végighaladó júniusi áradások a Swiss Re kalkulációi szerint 3,5-4,5 milliárd dollárjába kerül a biztosítóknak. Jóval nagyobb károkat vártak.

Míg egyre nő az aggodalom, hogy milyen mennyiségű ember generálta hang érinti a tengeri környezeteket, egy új kutatás szerint a természetes eredetű jelenségek is hatással lehetnek egyes tengeri állatokra.

Hatalmas jéghegy szakadt le a déli sarkvidék leghosszabb és leggyorsabban mozgó jégárjaként számon tartott Pine-sziget gleccserről (PIG).

Egy most megjelent nemzetközi tanulmány szerint a világ veszélyeztetett régióiban a kultúra, a vízellátás, a természeti környezet és az egészség közül legalább kettőt súlyosan érint a globális felmelegedés. Ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása nem csökken, és az átlaghőmérséklet 1980-2010-hez képest 4 Celsius-fokkal nő, a károk helyrehozhatatlanok lehetnek.

A kutatók szerint az éghajlatváltozás megfékezheti a legagresszívabb hangyafaj világméretű terjeszkedését; a következő évtizedekben a rovarok életterének szűkülésére számítanak.

A vízkitermelésben és -értékesítésben érdekelt multik minden korábbinál részletesebb víztérképeket dolgoztak ki, hogy minél hatékonyabban tudják megkaparintani a létszükségletnek számító természeti erőforrást – arra az esetre, ha erősödnek a vízhiányokból eredő konfliktusok.