Klímaváltozás

A több mint 50 millió évvel ezelőtt lezajlott globális felmelegedési hullámok hatására kétszer is csökkent az emlősök testmérete, méghozzá jelentősen - állapították meg amerikai egyetemi kutatók, akik nem tartják kizártnak, hogy hasonló jelenség következhet be a mostani, ember okozta klímaváltozás nyomán is.

Szeptember 26-án érte el idei legnagyobb kiterjedését az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk - jelentette be az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).

Magyarországon eddig alig ismert kórokozók terjedésével, a rákbetegségek gyakoribbá válásával és növekvő halálozással számol egyebek mellett a második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia vitaanyaga.

Míg az öt évvel ezelőtt elkészült első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia csak az üvegházhatású gázok csökkentésével foglalkozott, addig a most elkészült stratégia komplexen kezeli a problémákat, a költségeket pedig beépíti a 2014-2020 közötti uniós költségvetés támogatott céljai közé - mondta a Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) vezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

"Klímaváltozási menekültként" kért menedékjogot egy új-zélandi bíróságtól egy Kiribatiról származó férfi, akinek otthonát a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint fenyegeti. Kérelmét elutasították.

Előbb a trópusokon, majd a mérsékelt égövön kezd a mindennapokban is érezhetővé válni a klímaváltozás. Infografikákon mutatjuk meg, melyik nagyvárosban mikor következik be a fordulópont, amely után már a leghűvösebb évek is melegebbek lesznek a megszokottnál.

Az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk lehet a felelős az Afrika déli részét két évtizede sújtó felmelegedésért - állapították meg kutatók, akik a Nature Geoscience című folyóirat internetes oldalán közölték eredményeiket.

„Az egyik legsúlyosabb probléma a klímaváltozás és a vízhiány kapcsán az, hogy rengeteg embernek kell majd elköltöznie, mert az otthonuk többé nem tudja ellátni őket” – ezt mondta az OzoneNetwork tévé Egyenlítő című műsorában Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója. A Természetvédelmi Világalap vezetője szerint „csak rajtunk áll, hogy sikerül-e kivédeni a klímaváltozás káros hatásait”.

Az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása nő, 40 év múlva a Föld nagy részén már teljesen más lesz a klíma, mint amit az elmúlt években megszoktunk.

A tiszta vízhez jutás és a szennyvízkezelés mellett komoly vízgazdálkodási problémát jelentenek a jövőben is a vízzel kapcsolatos katasztrófák, az árvizek és az aszályok - mondta Bárdossy András, a Stuttgarti Egyetem tanára, a Budapesti Víz Világtalálkozón az MTI-nek.