Klímaváltozás

A becslésekhez képest mintegy 50 százalékkal nagyobb az északi-sarkvidéki nyári tengeri jégolvadás mértéke, és az előzetes mérések alapján a jégrengetegnek nem csupán a kiterjedése, de a vastagsága is jelentősen csökken.

Folyamatosan csökken 1960 óta a francia középhegységekben a havazás időtartama és a leesett hó mennyisége - ezt mutatják a dél-franciaországi Chartreuse-hegységben, a Porte-hágónál 1325 méter magasságban működő meteorológiai állomás feljegyzései.

A grönlandi jégtakaró olvadása veszélyezteti a tengeri olajkutatásokat, a sziget partvidékén ugyanis egyre gyorsul a jéghegyek leválása - állítják tudósok és környezetvédők.

Köztudott, hogy a sivatagban a hőmérséklet jelentősen lecsökken az éjszaka folyamán. Ezt hívják „fordított üvegház hatásnak”. Ezt használja ki egy francia projekt a Szahel-övezet falvaiban a gyümölcsök és a zöldségek tárolására. (Aiolus News)

Sűrű trópusi erdő boríthatta 52 millió évvel ezelőtt a Föld egyik jelenleg legbarátságtalanabb területét, az Antarktiszt.

Nem hittek a szemüknek a kutatók: a nyári időszakban Grönland szinte teljes felületén olvadásnak indult a jég, még a tengerszint felett háromezer méteres magasságban is.

A kutatók szerint nincs semmi újdonság az időnkénti aszályokban, ami meglepő az a szélsőséges éghajlati jelenségek megszaporodása.

Majdnem elárasztottak a hullámok egy turistahajót Grönland partjainál, az Ilulissat jégfjordnál, amikor a közelükben lévő jéghegyről kisebb jégtömeg szakadt a vízbe.

A tenger kémiájában történő hirtelen változások erősebben befolyásolják a klímát, mint ahogy azt a kutatók eddig gondolták. Feltehetőleg ilyen változás okozta 50 millió évvel ezelőtt azt a hűvös klímaszakaszt, amelyben máig élünk – véli egy nemzetközi kutatócsoport tengeri üledékes vizsgálatok és modellszámítások alapján.

Míg a szén-dioxid illetve a metán az a két gáz, amely a legjobban erősíti az üvegházhatást, a tudósok mégis a nitrogén-oxidok mennyisége miatt aggódnak leginkább.