Műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt 20 évben. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) felmérése azt is kimutatta, hogy a tó nyugati része főleg tavasszal és nyáron, keleti része inkább ősszel és télen melegszik. A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot.
BővebbenMeteorológia: az elmúlt 154 év legextrémebb júliusa volt az idei
Az elmúlt 154 év legszokatlanabb júliusa volt az idei: a legmelegebbnek és a hetedik legszárazabbnak adódott - írta a HungaroMet a honlapján közölt tanulmányban.
BővebbenJelentősen felgyorsult a klímaváltozás a magyar erdőkben is
A klímaváltozás százszor gyorsabban megy végbe a magyar erdőkben, mint harminc évvel ezelőtt, ezért az erdészetekre komoly feladat hárul jelenleg és a jövőben is - derült ki Áder János Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásából, amelyben a korábbi államfő Czimber Kornéllal, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettesével beszélgetett.
BővebbenTöbb mint nyolcvan éve a múlt vasárnap volt a legmelegebb nap a világon
Vasárnap, július 21-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet a világon a feljegyzések kezdete, azaz 1940 óta; a globális átlagos felszíni hőmérséklet ezen a napon 17,09 Celsius-fok volt - jelentette be kedden az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.
BővebbenKijöttek a legfrissebb adatok az éghajlatváltozásról: Szeged belvárosa már olyan forró, mint Rómáé
A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát (11,5 °C).
BővebbenA jövőben a mostani hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni
A jövőben a mostanihoz hasonló hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni - közölte az MCC Klímapolitikai Intézet pénteken az MTI-vel.
BővebbenA halálos klímapusztítás, avagy hogyan beszéljünk az éghajlatváltozásról?
Globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa – ezeket a szavakat használjuk a leggyakrabban, amikor a környezetünket érő fenyegetésekről beszélünk. Forgács Bálint, az ELTE PPK kutatója szerint e kifejezések nem elég hatékonyak, ezért az orvosi nyelvhasználatot javasolja annak érdekében, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát.
BővebbenKlímaváltozás: az élelmiszerek további drágulása ronthat a helyzeten
A klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a világ mezőgazdaságára, a környezeti változások együttesen további tartós élelmiszer-inflációt okozhatnak a jövőben, amelyet adaptációval, a mezőgazdasági öntözési rendszerek korszerűsítésével, új stressztűrő növényfajták nemesítésével, továbbá precíziós eszközökkel lehet kivédeni - írta az MCC Klímapolitikai Intézet kutatója friss cikkében.
BővebbenBiodiverzitás nélkül nincs fenntarthatóság
Biodiverzitás nélkül nincs fenntarthatóság, de nincs számunkra haza sem - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerdán a Pest vármegyei Tápiószelén a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) új épületének átadásán.
BővebbenKína nélkülözhetetlen a globális klímavédelmi célok eléréséhez
Meg kell erősíteni az együttműködést Kínával, mert nélküle lehetetlen teljesíteni a globális klímavédelmi célokat, ugyanakkor az országnak biztonságos alternatívát kell találnia a szénnel mint energiahordozóval szemben - jelentette ki Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter vasárnap a dél-kínai Hangcsouban.
Bővebben