Klímaváltozás

A helyiek csak „az alvilág átjárójaként” hívják azt a Szibériában található óriási krátert, mely a közelmúltban jelent meg a globális felmelegedés hatására. Az emberek nem mernek a közelébe menni, a szakértők szerint pedig helyesen is teszik, hogy félnek tőle.

Súlyos károkat okozott a korallfehéredés a Brit Indiai-óceáni Területen fekvő Chagos-szigetek környékén elterülő korallzátonyon - számolt be róla a BBC News szerdán.

Idén vagy jövőre több mint 100 ezer év után először tűnhet el teljesen a jég az Északi-sark területéről - ezt jósolja a terület egyik híres kutatója, Peter Wadhams.

Nem dönti meg az emberi eredetű klímaváltozás tételét, de az arányokon változtathat két új kutatás eredménye, melyek érdekes összefüggést tártak fel az erdők és a felhőképződés között.

Elsősorban környezetvédelmi kérdésekről tárgyalt David Cameron brit miniszterelnökkel kedden Londonban Áder János köztársasági elnök.

A Dél-kínai-tenger korallzátonyainak több mint 80 százaléka, a mangrovék mintegy 73 százaléka elpusztult az 1970-es évek óta - közölte a kínai környezetvédelmi tárca egyik tisztségviselője.

Szakemberek szerint egy grizzly és jegesmedve hibridje az a medve, amelyet Kanada északi részén, a Hudson-öböl partján fekvő Arviat település közelében ejtett el egy vadász.

A világ egyik legelterjedtebb baktériumának is kulcsfontosságú szerepe lehet a földi klíma szabályozásában.

A Közel-Keleten 2050-re már esténként sem fog 30 Celsius fok alá süllyedni a levegő hőmérséklete friss tudományos prognózisok szerint. És ez még csak a legóvatosabb becslés. Felforr a planétánk.

Az évszázad végére kétszerese lehet a tengerszint emelkedése annak, amit az ENSZ klimatológiai szervezete eddig becsült. Hullámok alá kerülhet Boston, Hongkong, Sydney, Velence, New York, London és Sanghaj.