Környezetvédelem

Az öt évvel ezelőtti japán atomerőmű-baleset után nyolcvanezer ember hagyta el hirtelen az otthonát, így a pusztuló városokban és falvakban sétálni most olyan, mintha eljött volna a világvége.

Vajon miért népszerű a palackos víz annak ellenére, hogy sokkal drágább a csapvíznél, ráadásul lassan belefulladunk a műanyaghulladékba? A klór vagy az arzén a veszélyesebb? Mit is jelent a vállalható kockázat az élelmiszeriparban? Ezekről a kérdésekről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Víziközmű Szövetség.

Az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt úgy tűnhet, hogy ha valami, akkor a víz Magyarországon igazán nem lehet probléma.

Nem csak felelősségbeli kérdés, hanem üzleti lehetőség is a klímaváltozás elleni küzdelem - mondta a BCSDH üzleti reggelijén Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató.

Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások.

Időszerű kérdés a víz világnapján. Miért épp a steak került terítékre? Mert a hazai háztartások ökolábnyomának 42%-áért élelemfogyasztásunk felelős – beleértve élelmünk előállításának, szállításának, vízigényének lábnyomát is.

A munduruku bennszülött brazil törzs tagjai és a Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistái közösen tiltakoztak hétfőn az Amazonas-vidék szívében lévő Tapajos-folyó mentén tervezett gigantikus vízerőmű építése ellen.

Az egészséges, jó ivóvizet kincsnek, értéknek kell tekinteni, hiszen a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz elengedhetetlen az egészséges emberi szervezet számára - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a víz világnapja alkalmából kedden az MTI-vel.

A legmagasabb szintre emelték a hét végén a korallfehéredés miatti riasztást az ausztráliai Nagy-korallzátony legészakibb részén.

Az elmúlt ötven évben élelmezési rendszerünk egyrészt egyre inkább globalizált lett, másrészt erősen függ az olcsó nyersanyagoktól, növényvédő szerektől, műtrágyáktól és a gépesítéstől.