Környezetvédelem

A halálos áldozatok száma egyre nő Japánban és napokon belül újabb, hetesnél erősebb földrengés jöhet. Gyerekek számára nem biztonságos az ivóvíz Tokióban.

Mivel életünk egy jelentős részét az irodában egy íróasztal mögött (vagy egy boxba zárva) töltjük, nem mindegy, milyen cuccokkal vesszük körbe magunkat.

A 2011. március 11-én történt, és azóta is tartó katasztrófa sajnos megköveteli, hogy ne csak lokálisan, Japánban, hanem globális szinten is felmérjük a károkat. A gazdaságban már az eset első napján is érezhető volt egy kis megingás, a nukleáris válság pedig továbbra is tisztázatlannak tűnik.

Az ipari forradalomtól kezdve a mesterséges hulladék maradványai hatalmas fenyegetést jelentettek a fenntartható fejlődés szempontjából, ami sok kormányt és tudóst késztetett aggodalomra világszerte.

Nem, nem ütöttem félre, 1680 mérföld, azaz kb. 2600 km kerékpárút terveit fogadta el a minap Los Angeles városvezetése.

A hidrogén a legegyszerűbb elem, hiszen csak egy protonból és egy elektronból áll. Ráadásul ebből az anyagból van a legtöbb az univerzumban, tehát adja magát a kérdés: miért nem a használjuk nagyobb mértékben a hidrogénnel működő üzemanyagcellákat energiaforrásnak?

Világszerte immár 828 millió ember él nyomornegyedekben vagy a nagyvárosok peremkerületeinek illegális telepein: számukra a legégetőbb probléma a tiszta víz és az alapvető egészségügyi ellátások biztosítása - az ENSZ a március 22-i Víz világnapja alkalmából hívta fel a figyelmet a víz és a városiasodás problémájára.

A hivatalos adatok szerint már 18 ezer halottja van a japán katasztrófának. A valós szám ennél magasabb lehet, mert az eltűntek számát még mindig több mint 10 ezerre teszik.

Szinte testközeli felvétel az óriási hullámok megérkezéséről és a mindent elsöprő árról.

A mentési munkálatok megkezdése és túlélők keresése a romok alatt.