Zöldinfó

Százhuszonnégy négyzetkilométernyi területtel 4373 négyzetkilométerre bővült az elmúlt négy évben Kína legnagyobb sósvizű tava, az északnyugat-kínai Csinghaj-tó - derült ki egy közelmúltban végzett felmérésből.

Több száz csuklós busznak kellene egymástól kőhajításnyira araszolnia Kispesttől Újpestig, hogy a főpolgármester által kilátásba helyezett leállítás esetén pótolni tudják a 3-as metrót. Ennél életszerűbb verzió a halaszthatatlan felújítás megkezdése, ám a zsíros koncon egyelőre marakodik a kormány és a főváros.

A Cserhát Természeti és Kulturális Értékeiért Alapítvány és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Svájci Civil Alap támogatásával valósítja meg az Északi gólyahír elnevezésű projekt, mellyel az emberek közelébe szeretnék hozni ezt a madárfajt. A kapcsolódó fotópályázat határideje szeptember 30.

Hangosan tiltakoznak a tudósok az ellen, hogy az ausztrál kormányzat lebontja a környezetvédelmi rendszert. A természetvédőket tömörítő szervezet arra kérte a kormányt, hogy hagyjon fel a kártékony ipari tevékenységeket kritizáló környezetvédők kipécézésével.

Egy magyarországi mezőgazdasági talajkarbon projekt – The Clear Plate Project – nyerte el a 2degrees Awards Champions 2014 rangos elismerését „Social value” (azaz társadalmi értékteremtés) kategóriában. Ennek a projektnek a pozitív környezeti hatása egyenértékű azzal, mintha évente 1 millió autót nem indítanánk el!

A vízfogyasztás növekedéséhez vezetett az öntözőberendezések beszerzésének állami támogatás az USA-ban. Hogyan lehet hát víztakarékosságra szoktatni a lakosságot?

Előszeretettel portyáznak tengeri szélfarmoknál az északi-tengeri borjúfókák - figyelték meg kutatók.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai önkéntesek bevonásával a tojásrakás óta folyamatosan őriztek egy veszélyeztetett parlagi sasfészket Dévaványa térségében. Munkájuk eredményesnek bizonyult: a két fióka a napokban kirepült.

Sertésekkel etetjük fel a kukoricát, a nehezen előállított élelmiszer legalább egyharmada a szemétbe kerül. Először számolták ki, hogyan lehetne kizárólag a most rendelkezésünkre álló termőföldeken és csökkenő környezetterheléssel táplálni a 2100-ig várhatóan tízmilliárdosra bővülő emberiséget.

Az adakozók hiúságára apellál az ivóvízproblémákra szakosodott szervezet, mely afrikai és ázsiai falvakban fúrat kutakat. Az adományt fizetőről nevezik el a kutat.