Otthonunkban és a táskánkban is egyre több a ketyere. Okostelefon, laptop, e-book olvasó és a többi. Ezek a kütyük mind habzsolják az energiát, jelentősen megnövelve a globális áramfogyasztást, vele együtt pedig az üvegházgáz-kibocsátást.
BővebbenKevesebb esőerdő, több üzemanyag?
Az európai gépjárművezetők arra kényszerülnek, hogy üzemanyag tartályaikba egyre nagyobb mennyiségben töltsenek esőerdő-pusztító pálmaolajat, s ezzel tovább növeljék a sokat vitatott bioüzemanyagoktól való függést - derült ki egy ma közzé tett tanulmányból. A friss adatok szerint a pálmaolaj felhasználás az előrejelzéseknél sokkal nagyobb mértékben nőtt, s már a biodízel 20%-át teszi ki.
BővebbenZéró energiás iPhone kihangosító házilag
Számtalan cég készít ötletes és hasznos kiegészítőket iPhone telefonokhoz. Ezek nem ritkán feltűnő dizájnnal és csinos árcédulával rendelkeznek, pedig ha kedvünk tartja, akár magunk is készíthetünk látványos low-budget kihangosítót telefonunkhoz.
BővebbenTöbb víz marad a gemenci Duna-holtágakban
Újraéled több Duna-holtág a Gemenc és Béda-Karapancsa térségében, a 2012-ben zárult revitalizációs beruházások eredményeként idén több víz marad a holtágak medrében.
BővebbenA tüntetések folytatódnak Verespatakért
A Kormány egyetlen követelését sem teljesítette az utcákra vonuló tömegnek.
BővebbenAz 5. klímacsúcs témája: jövőnk a víz
A Klíma Klub idén ötödik alakalommal rendezi meg a klímacsúcsot szeptember 13-án. A rendezvényen a legjobb nemzetközi példák kerülnek bemutatásra, amelyek a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb feltételére, a vízkészletek megőrzésére hívják fel a figyelmet.
BővebbenA hosszúszárnyú bálnák a téli hónapokat is a Déli-sark közelében töltik
A déli féltekén élő hosszúszárnyú bálna, vagy más néven púpos bálna (Megaptera novaeangliae) populációnak csupán egy része vándorol az Egyenlítőhöz az antarktiszi nyár végén, az állomány néhány egyede a téli hónapok alatt is a déli sarkvidék vizeiben marad - állapították meg az Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet biológusai és fizikusai.
BővebbenNem a vadászat miatt haltak ki a mamutok
A legújabb DNS-kutatások szerint valószínűleg a klímaváltozás miatt és nem a túlzott vadászat következtében haltak ki a mamutok. A vizsgálatok szerint a faj már jóval korábban hanyatlásnak indult és mindez az éghajlati változásnak volt köszönhető. A mamutoknak nagy része már harmincezer évvel ezelőtt kihalt Európában. Az eredményt a Royal Society B biológiai szaklapban publikálták.
BővebbenMennyi fát termelünk még ki nemzeti parkjainkból?
A Vidékfejlesztési Minisztérium ezekben a hetekben egyeztet a különböző társadalmi szereplőkkel arról, hogy a jövőben milyen tevékenységek folyhatnak a nemzeti parkok egyes övezeteiben.
BővebbenFeleannyi szemetet termeltek idén a fesztiválok
Új fejlesztésű poharakat használva tonnákban mérhető szeméttől mentesítették a környezetet a szervezők
Bővebben