Zöldinfó

Rovarokon és tócsavízen élt öt napon át egy férfi az Egyesült Államokban, mert mókusvadászat közben eltévedt egy sűrű erdőben. Az eset Tennessee államban minden idők legnagyobb emberkeresését indította el.

A nyolc nap során zöld kvízt tölthetnek ki az érdeklődők, mellyel felmérhetik, hogy mennyire jártasak a környezettudatosság, környezetvédelem, klímaváltozás és egyéb globális és lokális problémák területén.

Sokan hihetnék, hogy a legfeltűnőbb rovarokat már mind felfedezték, de ez nem így van: eddig ismeretlen, hatalmas koromfekete darázsfajt azonosítottak, méghozzá nem is a vadonban, hanem a berlini természettudományi múzeum végtelen gyűjteményében.

Brazília, Dél-Afrika, India és Kína felszólította az iparosodott országokat, hogy tegyenek konkrét vállalásokat annak érdekében, hogy visszaszorítsuk az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A Magyar Természettudományi Múzeum és a Fauna & Flora International közös felfedezésről az élővilág sokszínűségének megőrzésén fáradozó nemzetközi szervezet honlapján olvasható beszámoló.

2011. szeptember 15-ig adhatják le jelentkezésüket azok a 12 és 16 év közötti iskolások, akik osztálytársaikkal a WWF és az ERSTE Alapítvány által kiírt az 'Európai Iskolák egy élhető bolygóért' c. pályázatra jelentkeznének.

Az új faj színezete teljesen eltér a már ismertekétől. A majmot egy két folyó által közrezárt területen találták meg, így valószínűsíthető, hogy a folyók és mellékágaik természetes akadályt képeznek a régió különböző kabócamajomfajai közt.

Oldalról is jobban érzékelhető a kerékpárosok tömege az újfajta megvilágítással, amelynek köszönhetően a gépjárművek vezetői idejekorán észlelhetik és biztonságosabban előzhetik meg a kétkerekűeket.

Párizs, Brüsszel, Amszterdam, London, Milánó, nagyvárosok, városok, Nemzetközi Űrállomás, Európa Fél Európát megörökítették az űrállomás fedélzetéről egy egyszerű kézikamerás fotón. Az éjszakai képen látványosan kirajzolódnak a legnagyobb városok és az őket övező elővárosi települések.

A légkör magas szén-dioxid tartalma az óceánok elsavasodásához vezetett, ez is közrejátszhatott a kétszázötvenmillió évvel ezelőtt tömeges kihalásban - állítják a kanadai St. Francis Xavier Egyetem kutatói, akik a Paleoceanography című szaklapban publikálták tanulmányukat.