Zöldinfó

Szinte testközeli felvétel az óriási hullámok megérkezéséről és a mindent elsöprő árról.

A mentési munkálatok megkezdése és túlélők keresése a romok alatt.

A hullámok betörnek egy városba, elöntve annak utcáit, és elsodorva mindent, ami útjukba kerül.

A cunami hullámai elérték Kalifornia partjait. A hullámok sokkal gyengébbek, mint Japánnál, de még így is hatalmas károkat okoznak.

Az 1995-ös kóbei földrengés és a 2007-es cunami idején is azonnali segítségnyújtásba kezdett Japán egyik legismertebb építésze, a metzi Pompidou-központ épületét is tervező Shigeru Ban.

A Világbank becslése szerint akár öt évig is eltarthat a helyreállítás Japánban a március 11-i földrengés és szökőár nyomán, a károk nagysága pedig 235 milliárd dollárra rúg.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett hétfőn, hogy a japán élelmiszerekben talált sugárszennyezés sokkal súlyosabb problémát jelent a korábban gondoltaknál.

A fukusimai erőműbaleset után egyre élesebb a vita Németországban az atomerőművek jövőjéről és az atomenergia alkalmazásáról. A környezetvédő Zöldek a hét végén minden korábbinál radikálisabb javaslattal álltak elő, sürgetve, hogy 2017-ig - azaz a következő kormányzati ciklus végéig - minden német erőművet vonjanak ki a forgalomból.

A japán Fukusima 1-es atomerőmű katasztrófáját kézenfekvő lehet összehasonlítani az 1986-ban, az ukrajnai Csernobil közelében található erőműben történtekkel.

Nemcsak a veszélyeztetett madarak és emlősök fennmaradását veszélyezteti a Föld erdeinek kitermelése: mintegy hatvanmillió ember megélhetése függ közvetlenül az erdőktől.