Energiagazdálkodás

Két évvel ezelőtt, 2011. április 15-én lépett hatályba az új távhőszabályozási rendszer, amely lehetővé tette a szektor egységes szabályozását és felügyeletét, megteremtve a távhőtermelés és a távhőszolgáltatás helyi érdekektől független árszabályozásának és ellenőrzésének lehetőségét.

Meghaladták a dániai szélenergia-létesítmények az 1 GW-os üzembe helyezett kapacitást, ami azt jelenti, hogy immár szélből származik az ország energiafogyasztásnak egynegyede.

Megújuló energián alapuló távhőberuházás előkészítéséről döntött a szegedi közgyűlés a Fidesz és a Jobbik szavazataival pénteken. Botka László (MSZP) polgármester azonban bejelentette, nem írja alá döntést, mert súlyosan törvénysértőnek és a város érdekeivel ellentétesnek tartja azt.

A világon még mindig másfél millió család él villamos energia nélkül, ennek hiányában pedig kerozinlámpával világítanak az otthonukban. A gravitáció és egy új találmány azonban segíthet, hogy mindez megváltozzon.

Bohács Zsolt fideszes képviselő szerint a szegediek érdekeiket szolgálja, az ő életkörülményeiket tenné jobbá a tervezett biomassza-fűtőmű, a biomassza alapú energiaellátás és a geotermikus alapú használati melegvíz-előállítás megvalósítása.

Japánban ismét sugárszennyezett víz szivárgott a talajba a két évvel ezelőtt megrongálódott fukusimai atomerőműből. A létesítmény üzemeltetője csütörtökön bejelentette, hogy kiürítik az eresztő, föld alatti tartályokat.

Hamarosan az Északi-sarkkörnek is meglesz a maga Smart City-je. A finn kormány 1,8 milliárd eurót fektet be, hogy a 65. szélességi fokon fekvő Oulu városát olyan „intelligens modellé” alakítsa át, amely referenciául szolgálhat az extrém földrajzi környezetben fekvő településeknek.

A kínai nagyváros, Vuhszi bírósága kimondta a Suntech csődjét, miután a vállalat nem tudta fizetni a kamatot 541 millió dollár értékű kötvényein.

Soha nem látott mértékben, 45 százalékkal emelkedett mindössze egyetlen nap alatt az elmúlt években igencsak mostohán kezelt, egykor szebb napokat is megélt First Solar árfolyama.

Áfa és bányajáradék formájában a magyar államhoz kerül a lakossági gázár közel negyede, míg az orosz költségvetés is körülbelül 13 százalékban részesedik abból. A magas árakért okolt szolgáltatók mindössze kevesebb mint 5 százalékát tehetik zsebre az összegnek. Utánajártunk, milyen tételeket is fizetünk a gázszámlában.