Napkollektor, Napelem, Napcella

Az egyik legtermészetesebb kérdés egy nem kis összegű befektetés előtt, hogy mennyi hozamot várhatunk el - azaz napelem esetében hány kWh-t fog megtermelni a rendszerünk. Hiszen ez alapján (az áramárral összevetve) számolhatunk megtérülést.

Az utóbbi hónapokban a napelemes szaklapok egyik fő témája a kínai napelemgyártás. Kína megkerülhetetlen nagyhatalommá vált az elmúlt években, vezet a napelem és az alapanyagok gyártásában is. De legfőképp utolérhetetlennek látszik a gyártási költségek csökkentésében.

A korai próbálkozások után az 50-es évek elején az amerikai Bell Laboratories-ban Calvin Fuller és Gerald Pearson folytatott kísérleteket szilícium tranzisztorokkal, ők ültették át gyakorlatba az elméletet és hozták létre az első jól működő tranzisztorokat - ami napjainkban szinte minden elektronikus eszközben megtalálható.

Az egyik előző bejegyzésben szó volt a vékonyrétegű napelemekről, s hogy viszonylag új szereplőnek tűnnek a piacon - pedig valójában már több évtizede kifejlesztették a technológiákat.

Úgy tűnik, a cseh kormány lassítani akar a PV-szektor gyors növekedésén - és várhatóan csökkenteni akarja ezzel járó kiadásait is.

A Solarbuzz új negyedéves jelentése, és az ezzel módosított éves előjelzése szerint még az idén is 5%-kal nőtt a napelemes piac a tavalyi évhez képest.

Egy korábbi bekezdésben már részletesen volt szó a kristályos napelemekről, és ott a témát csak részben érintve ígértem egy összefoglalót a vékonyrétegű (thin-film) technológiákról.

Az egyik kedvenc napelemes szaklapom (PV Magazine) lehozott egy cikksorozatot a napelem történetéről, a pionírok nehéz napjairól - gondoltam hátha mást is érdekel, úgyhogy röviden összefoglalom az egyes cikkeket (a cikkek egyébként John Perlin: From Space to Earth napelem történeti könyvének kivonatai).

A jelek szerint a világban a napelemes rendszerek támogatása egyre egyértelműbben a betáplálási támogatások irányába mozdul el.

Egy nem publikusnak szánt jelentés került napvilágra a német sajtóban, amiben részletesen elemezték a kínai és a német napelemgyártók költségszintjeit, és ez alapján meglehetősen borús jövőképet jósolnak a német gyártók hosszú távú túlélési esélyeiről.