Szélgenerátor, szélerőmű

Az utóbbi években a figyelem az Egyesült Királyságé volt Európában – mármint abban a versengésben, ami amúgy, a rajtunk kívüli világban, globálisan zajlik – a szélerőmű-kapacitások minél jelentősebb méretű termelésbe állítása érdekében.

Már csaknem egy évtizede nem kapnak engedélyt a beruházók új turbinák telepítésére Magyarországon.

A szárazföldi és tengeri szélenergia erőművek telepítésével kapcsolatos hírek rendre a Siemens-szel kapcsoaltban kerülnek elő, pedig a technológia világot meghódító jelenkori történetét nem csak a németek írják. Az viszont igaz, hogy nálunk ezt a sztorit jó ideje nem írja már senki.

Bükkaranyoson adták át az ABB legújabb egyenáramú gyorstöltő állomását. Ez az első olyan gyorstöltő Magyarországon, amelynek villamosenergia-ellátása szélerőműhöz kapcsolódik. Az 50 kW-os egyenáramú gyorstöltő oszlop mindössze 15–30 perc alatt képes menetkészre feltölteni egy CHAdeMO-csatlakozóval ellátott elektromos autó akkumulátorát.

A szélenergia projektek, különösképpen a tengeri szélenergia farmok, önállóan is életképes vállalkozásokká nőtték ki magukat. Jól látszik ez Dánia esetében, ahol a szélerőművek megtérülési mutatói lassan az állami támogatások átcsoportosítását teszik indokolttá.

Hosszabb távon 300 megawatt teljesítményre lesz alkalmas Tanzánia felépülő szélerőmű parkja, melyhez „csatlakozik” a geotermikus áramtermelő kapacitás is. Jelenleg még „csak” a mezőgazdasági öntözéshez szivattyúznak vizet szélturbinák segítségével.

Bükkaranyos – A szélerőmű rendszerére kapcsolt villanyautó gyorstöltő berendezés műszaki főpróbáját sikeresen tartották meg Bükkaranyos határában március 31-én.

Egy ismert spanyol vállalattól rendelt nyolc szélerőmű parkot Brazília, ezúttal 195 megawatt kapacitással gazdagodik. A szállító már adott el turbinákat Chilének, illetve korábban szintén Brazíliának.

A világban jelenleg épülő atomerőművek harmadát Kínában építik, és a kormány tervei szerint megháromszoroznák nukleáris energetikai kapacitásukat 2020-ra. Legyenek ezek bármennyire is brutális számok, a kínai vezetés nem szeretne egyetlen energiaforrásra hagyatkozni, sőt, még ennél is hangsúlyosabban szeretnének megújuló energiaforrásokra építeni.

Az európai tengeri szélenergia termelési költségeinek 26 százalékkal kell esniük ahhoz az Ernst & Young (EY) szerint, hogy 2023-ban versenyképes legyen a villamosenergia-előállítás hagyományos formáival.