Technológiák

Az unió valóban elektronikai hulladéknak minősíti a napelemeket, de az elektronikai hulladékok kezelését nem a kormányok, hanem a cégek számára írja elő. A hulladékgazdálkodást három éve államosították, azelőtt a cégek visszaigényelhették a termékdíjat, ha gondoskodtak a szemétről, most már mindenképpen fizetniük kell. Napelemhulladék még évtizedekig nem lesz, és akkor sem kell majd kiválogatni a paneleket a többi szemét közül.

Illés Zoltán volt fideszes környezetvédelmi államtitkár szerint a kormány azért drágítja a napelemeket, hogy úgy tűnjön, jobban megéri az atomenergiába és Paks 2-be fektetni. Mint mondta, a kormányban "baloldali ügynek" tartják a környezetvédelmet, és ezért nem foglalkoznak vele.

Három jelentős infrastrukturális fejlesztés is megvalósult, illetve folyamatban van a hatvani Albert Schweitzer Kórházban. Ezekre 3,2 milliárd forintnyi uniós támogatást és további több mint 600 millió forint kormányzati többlettámogatást kapott az intézmény.

A napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj célja, hogy "életciklusuk" lejártával ezekről a berendezésekről a gyártók és a forgalmazók terhére gondoskodjanak - mondta a kormányszóvivő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, kijelentve: a kormány álláspontja egyértelmű ebben a kérdésben.

Addig, amíg megváltják a világot a ma még hatótáv-béklyóhoz kötött villanyautók, olcsó és tiszta alternatíva lehetne a sűrített földgáz. Ám pechünkre nem ehhez épült ki nálunk az infrastruktúra, hanem a gyártók által újabban hanyagolt LPG-hez, és idén a jövedékiadó-mentesség is odalett. Egy Skoda Octavián keresztül bemutatjuk, hogy így is lehet fantázia a CNG-ben - igaz, főleg taxiként.

Újabb sikeres pályázat révén a napkohók után a jövőben napelemek is támogatják a Bugát Pál Kórház energiaellátását. A most elnyert, 128 millió forintos, 100 százalékos támogatottságú projekt révén közel 200 kWp-os napelemes rendszert épít ki a gyógyító intézmény, mely a kórház villamos energia szükségletének 15%-át lesz képes megtermelni.

Összeszedtünk mindent, amit tudni érdemes az üzemanyagcellás járművekről. Miközben napjaink szenzációja közlekedési szempontból még mindig a Tesla, addig Japán legnagyobb autógyártói egy másfajta tiszta üzemanyagforrással, a hidrogénnel kísérleteznek. A Toyota 57 500 dolláros Mirai autója jövőre már kapható Amerikában, a Honda pedig 2016-ban dobja piacra a saját FCV-jét.

Bővül a paksi atomerőmű, épülnek a nemzetközi gázvezetékek és zuhan az benzin ára - ezek alapján úgy tűnhet, nincs is értelme megújuló energiaforrásokba pénzt fektetni. A magyar kormány is hasonlóan gondolhatta, amikor környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre.

Dánia energiaellátásának immáron csaknem 40 százalékát szélturbinákból nyeri, megelőzve ezzel az ugyancsak rohamosan fejlesztő Egyesült Királyságot és Németországot. Az Orbán-kormány mindeközben megadóztatja a megújuló energiatermelést.

Az államfő szerint a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban hibázott a kormány, az Országgyűlés, az ellenzéki pártok, a környezetvédelemért felelős ombudsman és a köztársasági elnök is - ezt Áder János a parlamenti frakciók vezetőinek szerdán küldött levelében írta.