Technológiák

Glattfelder Béla szerint tiszta, a környezetet nem szennyező energiára van szükség ahhoz, hogy Magyarország át tudjon térni a villamosenergia-alapú közlekedésre. Ezt az atomenergia és a megújuló források biztosíthatják – mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője hétfőn Pakson, az atomerőmű előtt, ahol demonstrációval egybekötött sajtótájékoztatót tartott.

Szerkezetkész a Pécs határában épülő biogázerőmű épületeinek többsége. A 2,1 milliárd forintból megvalósuló létesítmény idén nyáron már készen áll a próbaüzemre.

Hidrogén üzemanyagcellával termel magának áramot a Toyota észak-amerikai értékesítési központja. A Los Angelesben működő vállalat éves energiaszükségletének mintegy felét biztosítja az a rendszer, amely ugyanazon az elven működik, mint a ma még kísérleti fázisban lévő, ám hamarosan forgalomba kerülő FCEV modellek.

A felújító háztartások több mint háromnegyede a vártnak megfelelő, vagy annál is nagyobb megtakarítást ért el a korszerűsítésnek köszönhetően – derül ki az Energiaklub legújabb, országos, reprezentatív adatfelvételéből.

A Siemens szállítja a megoldást arra a sokat hivatkozott kérdésre, hogy az északi tengeri szélparkokban megtermelt, nagy mennyiségű zöldáramot hogyan lehet a szárazföldre, az ott lévő villamos hálózatra juttatni - lehetőleg minél kisebb veszteséggel.

A humanitárius válsághelyzetekben az innovatív tervezést a hétköznapi építőanyagok felhasználásával ötvöző Ban Sigeru japán építész nyerte el a 2014-es Pritzker-díjat, az építészek “Nobel-díját”.

Magyarország: Késik a Panel III és az Épületenergetikai Stratégia.

Az EU által finanszírozott SOLAR-JET kutatási projekt keretében a világon először állítottak elő napenergia felhasználásával vízből és szén-dioxidból (CO2) sugárhajtómű-tüzelőanyagot.

A paksi erőmű tervezett bővítése miatt nem számol a Duna torlasztásával az MVM Magyar Villamos Művek Paks II. Atomerőműfejlesztő Zrt. - derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszternek Szél Bernadett (LMP) képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.

Az Európai Parlament új irányelve három fontos területen kényszeríti lépésre a tagállamokat: meghatározza az elektromos-, földgáz- és hidrogénhajtásban kötelezően alkalmazandó töltési szabványokat; előírja a tagállamok számára, hogy két éven belül készítsenek elemzést és tervet; és meghatározza azokat a minimális célokat, amiket 2020-ig, '25-ig és '30-ig el kell érni ezen a területen – mondta Gyenes Péter, a PwC Magyarország energetikai és e-mobility tanácsadó csoportjának menedzsere.