Zöldinfó

Az emberi tájátalakítás előtt Magyarország körülbelül 85%-át erdő fedte. Az országos erdőkár nyilvántartási rendszer részeként az erdőgazdálkodók a legjelentősebb erdészeti károkat az Erdészeti Tudományos Intézet felé jelentik.

A várhatóan tartóssá váló hőség miatt péntek 0 órától jövő kedd éjfélig másodfokú hőségriasztást rendelt el az országos tiszti főorvos – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).

Mit hoz a jövő a vidéken élőknek? Miért lehet ez fontos a városi fiataloknak? Milyen lesz a magyar vidék 2020-ban? Hogyan vehetnek részt a civil szervezetek a kormány vidékfejlesztési törekvéseiben? Hogyan őrizhetjük meg az őshonos haszonállatainkat?

Magyar zöldségeket, gyümölcsöket és élelmiszereket árusítanak ős- és kistermelők szombattól a főváros VII. kerületében.

Több mint száz farkas él már az országban a Német Természetvédő Szövetség (Nabu) szerdai közlése szerint. Tizenöt farkasfalka él Németországban, ebből 14 az északi tartományokban.

Sűrű trópusi erdő boríthatta 52 millió évvel ezelőtt a Föld egyik jelenleg legbarátságtalanabb területét, az Antarktiszt.

Az első épen megmaradt felső devonkori - 365 millió éves - rovar kövületét találták meg a francia Természettudományi Múzeum kutatói: a rovar 8 milliméter hosszú, tora külön áll a fejétől és a potrohától.

Nem hittek a szemüknek a kutatók: a nyári időszakban Grönland szinte teljes felületén olvadásnak indult a jég, még a tengerszint felett háromezer méteres magasságban is.

Függőkertek, zöld falak a városokban a szmog és a szennyezés ellen innovatív és gazdaságos módon: brit kutatók szerint nagyobb mennyiségű fa és növény a városokban meg tudja tisztítani a forgalom által leginkább fertőzött zónákat.

A fotovoltatikus (PV) napelemek révén már sok olyan megoldás született, amelyekkel megfizethető úton és hatékonyan használhatjuk ki a napenergiát. A Stanford-i Egyetem kutatásai révén pedig ez a napelem fajta segíthet abban is, hogy a vakok újra láthatnának!