Zöldinfó

A környezeti fenntarthatóságra nevelés támogatására és népszerűsítésére idén újra meghirdeti a Föld bajnokai elnevezésű pályázatát az E.ON Hungária csoport.

A postaládákban fészkelő széncinegék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME); a tájékoztatás szerint billenőajtóval fedett postaláda felszerelésével, valamint a környékre kihelyezett mesterséges odúkkal előzhető meg a széncinegék postaládákba való fészkelése, amely Magyarországon gyakorinak számít.

Gazdák szemléletformálására kapott 60 ezer euró (több mint 20 millió forint) uniós támogatást a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) és a szlovákiai Gazda Polgári Társulás - közölte az AGRYA hétfőn az MTI-vel.

A mértéktartó étkezés követése számos módon megjelenik a kultúránkban: van, aki spirituális téren tulajdonít neki nagy jelentőséget – idén a húsvét előtti nagyböjt időszaka épp múlt héten, február 14-én kezdődött el –, más az egészségét szem előtt tartva táplálkozik például az időszakos böjt szabályai szerint. A 21. században azonban ez a mértéktartás a lelki és egészségügyi szempontok mellett környezeti fontossággal is bír, és jelentős hatással van arra, hogy éghajlatunk és a körülöttünk lévő természet milyen állapotban van.

A tavalyi, 2023-as év volt a mérések kezdete óta a legmelegebb globálisan, és hazánkban is a dobogó tetejére lépett. Az év több mint felében legalább 1,5 fokkal meghaladtuk az adott napokra vonatkozó átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest, sőt, két nap erejéig a 2 fokot is átléptük.

Az idei volt az eddigi legmelegebb február Hollandiában, a hőmérő higanyszála a 18 Celsius-fokot is elérte - jelentette a Weeronline meteorológiai adatokat közlő holland szolgálat vasárnap.

A magyar űrhajósjelöltekkel találkozhatnak, és - egyebek mellett - a marsi lét feltételeiről és az univerzumról szerezhetnek ismereteket az érdeklődők a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben a március 18. és 24. között zajló Csillagászati héten.

Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték el vizsgálni a tudósok és maguk is meglepődtek az eredményen.

A biológiai ismereteink nagyrésze, ideértve a baktériumokkal kapcsolatos tudásunkat is, a közvetlen környezetünk, illetve saját magunk tanulmányozásából származik. Azonban rengeteg olyan – a legtöbb ismert faj számára közel sem ideális – környezet létezik, ahol bizonyos baktériumok (és magasabb rendűek is) mégis képesek megélni. Ilyenek például az Antarktisz jeges tájain megélő, Psychrobacter nemzetséghez tartozó fajok.

A ragadozók - egerészölyvek, baglyok, héják - is előszeretettel használják a szigetelt oszlopok nyújtotta magaslati kiülőpontokat.