Témakörök

Az EU elektronikus hulladék kezelési direktívájának (2012/19/EU - WEEE) magyar jogrendbe ültetésével törvényileg biztosított, hogy a napelemekről élettartamuk végén megfelelően gondoskodjanak. Az ezért előre fizetendő díj (114 Ft/kg) ugyanakkor 5-7-szerese az európai gyakorlatban tapasztalt költségeknek.

Törvénymódosítást kezdeményez a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes azért, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések után ne kelljen termékdíjat fizetni.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség a honlapján tette közzé, hogy 2015. január 1-ét követően minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ami - számításaik szerint - mintegy 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent. Közleményük szerint ez azért is érthetetlen, mert a napelemek fő összetevői mind újrahasznosíthatóak.

Bár a napelemek teljes egészében újrahasznosíthatóak, a kormány környezetszennyezési sarcot vetett ki rájuk. Kétszer annyit, mint az akkumulátorokra. Emellett a szélerőművek generátora és vezérlőegysége is termékdíjköteles - igaz nálunk már ezek sem épülnek. A paksi atomlobbi nyomul, vagy csak a vak pénzbehajtás?

Ma már egyre több lakóház tetején láthatunk áram termelésére szolgáló napelemeket. Mi a helyzet a vállalkozásokkal? Számukra is megtérülő és megindokolható egy ilyen beruházás, vagy egyelőre ez csak a felső tízezer kiváltsága? Lehoczki Balázst, az E.ON Energiakereskedelmi Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

Az építészeknek az első szolártechnikai tanácsot a görög történetíró, Xenophón (kr.e. 430-354) adta: "A házak déli oldalát magasabbra kellene építenünk, hogy a téli napot befoghassuk" .

A rezsicsökkentést több milliárd forint értékű beruházásokkal kívánják elérni, de így is megéri. Egyedülálló magyar szabadalmi megoldással, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ parkja alatt húzódó szennyvízcsatorna melegével fűtenék a József Attila Tanulmányi és Információs Központot Szegeden.

Teljes kapacitással termel a világ egyik leghosszabb, 2587 méter hosszú vízerőműve Oroszországban. A létesítmény utolsó, 9. generátorának üzembe helyezésére 40 évvel a beruházás megkezdése után került sor. Az Angara vizét hasznosító mű kapacitása 3000 megawatt, vagyis a Paksi Atomerőműének a másfélszerese.

Szétrepedt a borítás az első napelemes bicikliút egy szakaszán: gyenge volt az üvegpanel. Kicsit több mint egy hónapja adták át Hollandiában az első napelemes bicikliútat: sajnos nem bírta sokáig. A csapadék beszivárgott a panel borítása alá, majd a hideg idő beköszöntével megfagyott, és feltörte az egy centiméter vastag üveglapokat.

Ahogy az szokás a hírportálok életében az év végéhez közeledve összegyűjtjük mi is a 2014-es év legolvasottabb cikkeit, amelyek oldalunkon jelentek meg.