Szélenergia

Norvégia húsz területet jelölt ki a partjai mentén szélerőműparkok telepítésére a 2040-re kitűzött 30 gigawattos (GW) áramtermelési kapacitás létesítéséhez - jelentette be kedden az NVE (Norges vassdrags- og energidirektorat) norvég energia- és vízügyi hatóság.

A Vestas kísérleti szélturbinája hatalmas, és elképesztő mennyiségű energiát tud megtermelni.

A 280 méter magas turbina a számítások alapján annyi áramot termelhet, amely 20 ezer háztartás éves igényének ellátásához elég.

Az energiatárolásra is alkalmas szingapúri fejlesztés már az ipar érdeklődését is felkeltette.

A szeles időjárás kedvezett a sok szélerőművet használó országnak, az elkövetkező időszakban is igen olcsó lehet az áram.

Dánia a jelenlegi duplájára, 3 gigawattra növeli balti-tengeri szélerőmű kapacitását 2030-ra a Bornholm szigetén működő energiaközpont további fejlesztésével.

A projekt résztvevői szerint a szélfarm használatával csökkenthetik a kibocsátást, a létesítmény ugyanakkor hosszabb távon támogathatja a fosszilis energiahordozók kinyerését.

A hazai bruttó villamosenergia-termelés 2905 gigawattóra (GWh) volt idén augusztusban, 9 százalékkal több az előző évinél; a megtermelt áram 43,6 százaléka volt nukleáris eredetű, 22,4 százalékát biztosította megújuló energiaforrás, 22 százalékát földgáz, 10,8 százalékát szén- és széntermékek, 1,1 százaléka pedig egyéb forrásból származott - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteken az MTI-vel, legújabb energiastatisztikai riportja alapján.

A szélerőművek alacsonyabb termelése miatt csökkent a megújuló forrásokból származó elektromos áram részaránya a felhasználásban az idei első három negyedévben Németországban.

A szél helyett a szén volt Németország legfontosabb energiaforrása az év első felében, miközben heves viták dúltak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a szeptemberi parlamenti választásokra készülődve.