Kék Bolygó – Áder János: a Tokaji borvidék felkészült a változásra

A Tokaji borvidék felkészült a klíma és a piac változásaiból fakadó kihívásokra – erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke ifjabb Szepsy István mádi borásszal a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.

Akár 3 millió forint állami támogatás napelemekre! Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a Földön a felmelegedés átlépte a kritikusnak tartott másfél fokot, s felvetette: mit jelent ez a Tokaji borvidék számára. Ifjabb Szepsy István elmondta: a melegebb klíma kedvez a száraz fehér borok, például a Furmint, Hárslevelű termesztésének. Ez a borfajta 20-25 éve honosodott meg a környéken. Már a termés harmadát ez adja, s ez a legversenyképesebb. Ugyanakkor az aszú marad a “borok kaviárja”, ennek a borvidéknek ez marad az exkluzív terméke.

A szakember arra hívta fel a figyelmet:

a tokaji aszú szakmai körökben az Egyesült Államoktól Kínáig világhírű, az általános borfogyasztók körében azonban már csak mennyiségi okokból sem. Az egész magyar bortermelés 60 ezer hektáron zajlik, ugyanakkor csak a Bordeaux-i borvidék 130 ezer hektár. A Tokaji borvidék egész éves termelése pedig New York és agglomerációja egyhavi borfogyasztásának felel meg.

Áder János felvetette, hogy általában, és különösen a fiatalok körében csökken a borfogyasztás, pedig a magyar borok egyre jobb minőségűek, ezért érdemes népszerűsíteni a kulturált borfogyasztást. A borász elmondta: egyre nagyobb a kínálat, és manapság inkább a minőségi borokat keresik. Sokat változott a technológia is, nagy a termékfejlesztési verseny. Ifjabb Szepsy István beszélt arról is, hogy apja 1989-ben újraalapította a több évszázados borászati hagyományokkal rendelkező család pincészetét.

Hozzátette: sokat fejlődött a borászat technológiája, és ennek köszönhetően könnyebb kiküszöbölni az évjáratok különbségeit, ami csökkenti a bortermelés kockázatát, ugyanakkor hátránya, hogy a bor elveszti termőhelyi jellegzetességeit. A bor kiemelt minőségét pedig éppen a termőhelyi jelleg megjelenése adja. Ez jellemző a Tokaji borvidékre is. A minőségi bortermelést segíti a hozamkorlátozás is: hektáronként akár 15 tonna szőlőt is lehetne termelni, de a minőség érdekében 4-5 tonnánál nem lehet több – fűzte hozzá. Ettől nő a fürtök ásványianyag-tartalma és erőteljesebben jelentkezik a termőhelyi jelleg is – jegyezte meg ifjabb Szepsy István.

Ajánlott tartalom

A békési palagáz-engedély megsemmisítéséért fellebbeznek a természetvédők

Elsőfokon engedélyt kapott a Békés vármegyei Sarkad térségében tavaly óta működő palagázkitermelés nagyléptékű bővítése az illetékes Kormányhivataltól. A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbezésben követeli a Kormányhivatal döntésének megsemmisítését. A Corvinus-projekt keretében zajló beruházás a helyi gazdálkodásra és környezetre ártalmas lesz, a bővítésére kiadott engedély és az eljárás folyamata is problémás volt.