Kerecsensólymok kaptak fészket a MAVIR-tól + videó

Veszélyes és nagy precizitást igénylő műveletet hajtottak végre a MAVIR és a Magyar Madártani Egyesület (MME) szakemberei, amikor a mintegy 40 méter magas, nagyfeszültség alatt álló villamos távvezeték tartóoszlopára műfészket helyeztek el.

Az akció fontos része annak a hosszú távú tervnek, amely a fokozottan védett kerecsensólymok állományának megőrzését és növelését tűzte ki céljául. A villamos szakembere és a környezetvédők együttműködésének köszönhetően Magyarország egyike azon kevés európai országnak, ahol megállt a kerecsenpopuláció csökkenése.

A fokozottan védett, példányonként egymillió forint eszmei értékű madárfaj előszeretettel foglalja el a magyar villamosenergia-rendszer nagyfeszültségű távvezetéki oszlopain 35-40 méter magasságban részükre elhelyezett műfészkeket. Ma már minden második kerecsensólyom a nagyfeszültségű oszlopokon fészkel. Az első műfészkek még a zacskós tej tartására szolgáló műanyagládákból készültek. Ma már „komfortos”, falakkal ölelt, így a fiókákat a széltől is védő műfészkeket használnak a szakemberek, akik folyamatosan fejlesztik a madárvédelmi berendezéseket. Az elhelyezésüket a nagyfeszültségű távvezeték kikapcsolása nélkül, különleges védőruhában végzik el, hiszen a fogyasztók ellátása emiatt nem szenvedhet kárt. Ezért hasznos az ezüstszálakkal átszőtt, ún. FAM (feszültség alatti munkavégzés)-ruha, amely gondoskodik az oszlopon dolgozók épségéről, akkor is, ha körülöttük folyik az áram.

A kerecsensólymok kedvelik ezeket a fészkelő helyeket, hiszen a sík terület, ahol ezek az oszlopok állnak, ideális körülményeket nyújtanak vadászterületük megfigyelésére, és nem kell félniük azoktól a ragadozóktól sem, amelyek a fákon egyébként becserkészhetnék fiókáikat. Azáltal, hogy ezek a madarak elfogadják a nekik felkínált mesterséges fészkelési lehetőséget, a szakemberek számára lehetővé teszik azt is, hogy tanulmányozzák életüket, szokásaikat.
A MAVIR 2009-ben több mint 100 millió forintot fordított környezetvédelemre, ezen belül pedig 12 millió fordított közvetlenül madárvédelemre – ezek a számok várhatóan 2010-ben is nagyjából azonosak lesznek.
A MAVIR és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2009-ben írt alá egy az MME Kerecsensólyom-védelmi Programjának hosszú távú támogatásáról szóló szerződést. Az együttműködés keretében a MAVIR ZRt. 9 millió forinttal támogat egy olyan programot, amelynek keretében az egyesület szakértői költésbiológiai és etológiai megfigyeléseket végeznek a nagyfeszültségű oszlopokon költő kerecsensólymok élőhelyén.

A MAVIR szakemberei részt vesznek a madarak megfigyeléséhez elengedhetetlenül szükséges megjelölésükben, valamint műfészkek és madáreltérítők telepítésében is segítenek az MME aktivistáinak. Az nagyfeszültségű távvezeték-oszlopokon végzett munka veszélyes mivoltából adódóan az oszlopokra felmászni csak a MAVIR szakembereinek megengedett!
A MAVIR és az MME együttműködik a program és megfigyelés eredményeinek tudományos-ismeretterjesztési célú kommunikációjában is. A program támogatásának jelképeként a MAVIR örökbe fogadta Dórát, a világhálón nagy ismertségnek örvendő kerecsensólymot. Dórát évekkel ezelőtt a LIFE projekt keretében a MAVIR szakértői segítségével gyűrűzték meg és látták el jeladóval, s ő az első olyan kerecsen a világon, akit a kirepüléstől az első sikeres fészkelésig nyomon követtek.

A magyar villamosenergia-ipari vállalatok környezetvédelmi felelősségvállalása nem csak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is kiemelten fontos. A 21. században egy nagyvállalat számára már természetes, hogy működését környezetével, a környezeti értékekkel összhangban végezze, ezzel is biztosítva a fenntartható fejlődést.
A MAVIR ZRt. vezérigazgatója, Tari Gábor hangsúlyozta a vállalat természeti értékek megőrzése és fejlesztése iránti elkötelezettségét és az MME-vel közel két évtizede fennálló szakmai kapcsolatok elmélyítésének fontosságát – ennek is köszönhető ugyanis, hogy az Európában is kiemelkedő értéket képviselő magyarországi ragadozómadár-állomány védelme és gyarapítása eredményesen történik.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.